17.02.2023

Özönlenek Magyarországra a külföldiek: semmi sem állíthatja meg őket

Hivatalosan már több mint 70 ezer külföldi dolgozik Magyarországon, azonban a létszámuk ennél minden bizonnyal magasabb. Ráadásul folyamatosan növekszik: a Portfolio-nak nyilatkozó szakértők szerint havonta 500-1000 külföldi munkavállaló érkezik Magyarországra, főképp az iparba. A munkaerőhiány miatt a következő években is meghatározó lehet a külföldiek beáramlása, akik egyre több országból érkezhetnek hazánkba könnyített feltételek mellett. A következő időszakban több óriásberuházáson is dolgozhatnak.

 

 

Habár a hazánkban dolgozó külföldiek számának becslését számos bizonytalanság övezi, annyi biztos, hogy hivatalosan minden korábbinál több, 70 ezer külföldi dolgozott Magyarországon a tavalyi év közepén - derült ki a KSH adataiból, amelyet a Portfolio megkeresésére közölt a hivatal. Az adatokat a legalább 5 főt foglalkoztató vállalatokra kiterjedő felmérés tartalmazza. A 70 ezres létszám 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest, ami azt mutatja, hogy a külföldi munkavállalók száma folyamatosan emelkedik hazánkban.

 

 

2019 elején 50 ezer külföldi dolgozót foglalkoztattak a magyar vállalatok, ami annak az évnek a végére 60 ezer főre emelkedett, majd a Covid-válság időszakában csökkenést láthattunk, ahogy a korlátozó intézkedések hatásai kiteljesedtek. Ahogy feloldódtak a korlátozások, illetve a gazdaság is magára talált, az átmeneti visszaesést követően újra trendszerű növekedést mutatott a külföldiek foglalkoztatása. Ez egyrészt azzal függ össze, hogy egyre több országból érkezhetnek könnyített feltételekkel dolgozók Magyarországra, másrészt a trend azt jelzi, hogy a vállalatok a Covid után újra gyorsan korlátokba ütköztek, ami a hazai munkaerő létszámát illeti. Miután Magyarországon a munkanélküliségi ráta alacsony szinten alakult a koronaválság után, így a vállalatok növekedése már nagyban függött a külföldi munkaerő behozatalától, és ez még most is így van. Havonta 500-1000 fő érkezik jelenleg.

 

 

"A Magyarországon működő cégek részéről egyre nagyobb az igény a külföldi munkaerőre."

 

 

– mondta a Portfolio-nak Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója. Még karácsony előtt pár nappal is hoztak munkavállalókat, mert akkora volt rájuk az igény. A szakember szerint havi szinten 500-1000 fő között lehet most az érkezők száma.

 

 

A teljes versenypiac érdeklődik a külföldi munkaerő iránt. Leginkább azok a cégek, amelyeket nagyon megviselt, netán akadályozott már a működésében a munkaerőhiány. Ezek jellemzően globális cégek, illetve azok, ahol jóval magasabb ütemben kellett volna felépíteni a munkaerőállományt, mint ahogy az sikerült. Leginkább az autóipari, az élelmiszeripari cégek, a fémipar, a műanyag- és gumiipar, illetve az elektronikai összeszerelőgyárak igénylik a külföldi munkaerőt.

 

 

 

A fülöp-szigetekiekkel minden rendben

 

 

A vendéglátószektor már a koronavírus előtt is szenvedett a munkaerőhiánytól, de azóta sem túl kedvelt a munkavállalók körében, így itt is egyre nagyobb mértékű a külföldi munkaerő megjelenése. Főleg a budapesti, inkább külföldiek által látogatott éttermekben, kávézókban, egyre gyakoribb például a fülöp-szigeteki pincér, mert jól beszélnek angolul, jól képzettek és megbízhatóak. De az életfutárok között is egyre többen vannak, akik angolul szólnak bele a kaputelefonba.

 

 

Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató Kft. ügyvezetője jó tapasztalatokról számolt be a fülöp-szigeteki munkavállalókkal kapcsolatban. Megjegyezte, hogy a fülöp-szigetekiek esete teljesen más képet fest, mert náluk a fluktuáció gyakorlatilag zéró, a fix szerződéssel rendelkező munkavállalók betartják a rájuk eső vállalásokat és kitöltik a megegyezésben rögzített időtartamot. Kedvezőek a referenciák az egyelőre kis számban jelen lévő kirgiz dolgozókról is - tette hozzá. Úgy vélekedett, hogy

 

 

Mihályi Magdolna szerint a külföldi munkavállalók képzettségi szintje szakmailag versenyképes, de sok esetben az uniós szabályrendszernek nem felelnek meg a végzettséget igazoló dokumentumaik. Általánosítani nem lehet, de a képzettségi szint és az azt igazoló dokumentum érvényessége, befogadhatósága nagyban függ az adott ország társadalmi és gazdasági berendezkedésétől, adottságaitól és oktatási rendszerétől - tette hozzá.

 

 

A fülöp-szigetekiek kifejezetten jó háttérrel rendelkeznek, de más távol-keleti országokban is megfelelő a képzettségi színvonal, ellenben a posztszovjet tagállamokban ez nem feltétlenül igaz, mert a munkavállalók nagy része a mezőgazdaságból érkezik, kevésbé jellemző a szakmunkás végzettség, szakmunkás bizonyítvány megléte. A jövőben ezen a problémán segíthetne, ha az itthoni és egyes harmadik országok szakképzési és vizsgarendszere között történne egy bizonyos fokú harmonizáció – mondta Mihály Magdolna.

 

 

Vietnamiak jönnek-mennek

 

 

Nógrádi József is megemlítette, hogy a Fülöp-szigetek 100 milliós lakosságából évente 1 millió ember megy el külföldre dolgozni. Egy komplett iparág épült a dolgozók külföldi kiközvetítésére. Kifejezetten képzik őket arra az időszakra, amíg kimennek dolgozni. Ráadásul, ha ők elhagyják azt a céget, ahová dolgozni küldték őket, nemcsak őt tilthatják le a további külföldi munkavállalásról, hanem az egész családjukat. A Trenkwalder kereskedelmi igazgatója arról is beszélt, hogy egyre több vietnámi munkást is behoznak Magyarországra, de velük már nem olyan jók a tapasztalatok, mert

 

 

"néhányan, már a repülőtérről eltűnnek, sokan ugyanis inkább az Európai Unió más országaiban szeretnének elhelyezkedni, és nem Magyarországon."

 

 

Más véleményen van a vietnámi munkaerőről Pham Ngoc Chu, a DC Handel Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ügyvezetője, a Magyarországi Vietnámi Vállalkozók Szövetségének elnöke. "Azok a vietnámi szakmunkások, akik már átestek a szakképzésen és dolgoztak, mind megfelelnek az igényeknek, ahová befogadják őket. A vietnámi munkavállalóknak mostanában már nem jelent nagyobb akadályt a nyelv. Ha kapnak egy tervrajzot, és hozzá megfelelő építőanyagokat, akkor például fel tudnak húzni egy falat. Ráadásul ott van mindenkinél az okostelefon, fordítóprogramokkal, így a más nyelven leadott munkaügyi utasításokat azonnal le tudja fordítani az anyanyelvére. A betanított munkáknál még egyszerűbb a dolog" – érvelt a vietnámi munkaerő mellett Pham Ngoc Chu. Szerinte a kultúra és életmódbeli különbségek, és a másfajta étrend az, ami még beilleszkedési gondokat szokott jelenteni. Mihályi Magdolna ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a nyelvi problémákat a nagyobb foglalkoztatók jellemzően tolmácsok alkalmazásával oldják meg a külföldi dolgozók betanítása során. Erre rendszerint felkészülnek a munkáltatók, tette hozzá.

 

 

Pham Ngoc Chu szintén úgy látja, hogy az elmúlt egy évben igencsak megnőtt az igény a harmadik országokból érkező munkavállalókra Magyarországon. "Szinte minden szakmában kellene munkaerő. Kezdve az olyan egyszerű betanított munkáktól, mint a faültetés, a gyümölcsszedés, a csomagolás, a takarítás, az olyan szaktudást igénylő munkákig, mint a szakács, darukezelő, teherautósofőr, hegesztő, lakatos, villanyszerelő, kőműves. Ahol nagyobb igény van import munkaerőre, ott előszeretettel fogadják az ázsiai munkavállalókat" – érvelt Pham Ngoc Chu.

 

 

 

Jönnek-e az ukrán dolgozók?

 

 

Nógrádi József az orosz-ukrán háború és az ukrán menekültek milliói ellenére arról számolt be, hogy nincs több ukrán dolgozó, mint a háború előtt, hiszen a férfiakat a hadkötelezettség miatt már ki sem engedik az országból, a nők 95 százaléka pedig tovább megy Nyugat-Európa felé. Megjegyezte, hogy az ukrán foglalkoztatás nagyon jól megágyazott a posztszovjet térség dolgozóinak, mert számos cégnél lefordítottak munkautasításokat orosz vagy ukrán nyelvre.

 

 

"A gyakori munkahelyváltást illetően nehéz általános trendet megfogalmazni. 15 országból, illetve Ukrajnából és Szerbiából lehet behozni egyszerűsített folyamattal munkavállalókat. A háború kitörése óta az ukrán munkavállalóknál a fluktuáció lényegesen megnőtt, elsősorban a Nyugat-Európában bekövetkezett változások miatt, például a menekültstátusz engedélyezése, a magasabb bér mindenképpen elszívó hatású. Így ők elsősorban nem Magyarországon belül váltanak állást, hanem tovább vándorolnak nyugatra tőlünk" – számolt be az elmúlt 1 év változásairól Mihályi Magdolna. "Továbbra is lehet Ukrajnából munkaerőt toborozni, azonban ez kizárólag a nőkre érvényes. Mi is folytatjuk a toborzási tevékenységünket, persze kisebb intenzitással. Jóval kevesebben érkeznek Magyarországra Ukrajnából dolgozni, mint a háború kitörése előtt" – tette hozzá Mihályi Magdolna.

 

 

Nekik ráadásul egyre kevesebb nyelvi problémájuk van, amit a technológia fejlődése is segít. A fizikai dolgozók elérésére és a cégközponttal való összekötésére megalkotott chatbot-alapú belső kommunikációs rendszert, a CHEQ-et már a háború kitörése előtt is igényelték ukrán nyelven. Ma a nálunk dolgozó ukránok a legnagyobb idegennyelvű felhasználói a rendszernek, a számuk közelíti a 4500-at.

 

 

 

Egyre több helyről jönnek, gigaberuházásokra is

 

 

NÓGRÁDI JÓZSEF ARRÓL BESZÉLT, HOGY EGYRE TÖBB A KAZAH, KIRGIZ ÉS A FEHÉROROSZ MUNKAVÁLLALÓ MAGYARORSZÁGON.

 

 

A mongol és indiai munkavállalóknál leginkább a beilleszkedés a probléma, egyrészt mert nincs Magyarországon diaszpóra, és jellemzően elkülönülten élnek. "Ez egyúttal azt is jelenti, hogyha hazautaznak, nagy a kockázata, hogy már nem térnek vissza. Nagyon más vallási rendszerben, munkakultúrában, vagy szociális tapasztalattal érkeznek, emiatt sokkal több odafigyelést igényel a munkaerő-kölcsönző cégek részéről a felügyeletük, beillesztésük" – részletezte a felmerülő munkaszervezési kihívásokat Nógrádi József. 

 

Mihályi Magdolna szerint a gyári operátori pozícióra is jól képzett emberek jelentkeznek, de ha valakit szakképzettséget igénylő munkakörben kívánnak foglalkoztatni, akkor a bizonyítványuk honosítása során jelentős adminisztrációs akadályba ütköznek. "Gyakran előfordul az is, hogy valaki betanított dolgozóként kezd, aztán később a szakképzettséget igénylő feladatokat és készségeket házon belül, a cég folyamataihoz illeszkedve tanulja meg vagy fejleszti tovább tudását, és később előléptetik a képzettségének megfelelő pozícióba. A betanított gépkezelőknél még egy könnyítés működik a gyakorlatban: ha valaki igazolni tudja többéves tapasztalatát valamilyen speciális gép kezeléséről, ami megegyezik azzal, amit Magyarországon is kezelni tud, akkor a munkáltató és az Országos Idegenrendészeti Főigazgatósága is elfogadja végzettségként, és megkapja a munkavállalásához szükséges adminisztratív engedélyeket" – beszélt a foglalkoztatási gyakorlatról Mihályi Magdolna.

 

 

A külföldi dolgozókkal első körben maximum két évre köthető munkaszerződés, ami utána meghosszabbítható még kettő plusz egy évig. A felmerülő költségek miatt, ilyen például a beutaztatás, a szállásköltség, az orvosi ellátás és a tartózkodási illetve a munkavállalási engedély költségei, célszerű két évnél nem rövidebb időre kötni a megállapodásokat a külföldi munkavállalókkal, legalábbis ezt ajánlják a magyarországi cégeknek a külföldi munkaerőt közvetítő vállalatok. A munkaerőközvetítő cégek egyébként úgy látják, hogy az általános munkaerőhiány a nagy projektek, óriásberuházások mozgásterét is alapvetően befolyásolja.

 

 

EZÉRT VALÓSZÍNŰ, HOGY EZEKNÉL A NAGYBERUHÁZÁSOKNÁL HIBRID MEGOLDÁS FOG MŰKÖDNI A GYAKORLATBAN: A BELFÖLDI ÉS KÜLFÖLDI MUNKAVÁLLALÓK VEGYESEN FOGJÁK BETÖLTENI AZ ÚJONNAN MEGNYÍLÓ POZÍCIÓKAT.

 

 

A külföldi dolgozók számának becslése nem könnyű feladat. Nem is a KSH havi munkaerő-felmérésén alapuló foglalkoztatási és munkanélküliségi adatok alapján, hanem az intézményi adatgyűjtés számaiból (ez a kereseti adatok alapja) írtuk meg a cikkünket, amelyet a KSH küldött el számunkra. "A munkaerő-felmérés célsokasága a magánháztartásban élő népesség. Az összeírás körébe azok a személyek tartoznak, akik életvitelszerűen élnek egy magyarországi lakcímen (függetlenül a bejelentettségtől). A nemzetközi jogszabályi előírásoknak megfelelően a rezidens népesség körébe tartoznak azok a külföldi személyek (nem magyar állampolgárok, külföldön születtek), akik legalább 12 hónapja élnek Magyarországon vagy szándékuk szerint legalább 12 hónapig tartózkodnak majd itt" - írta a KSH a Portfolio kérdésére. Az előbbinek megfelelően, az a nem magyar állampolgárságú személy szerepel a foglalkoztatottak között, aki életvitelszerűen egy magyarországi lakcímen, magánháztartásban él (bejelentve vagy nem bejelentve), és legalább egy éve él itt, vagy szándékában áll legalább egy évig itt tartózkodni - tették hozzá. Így tehát a "konténervárosokban" és más szállásokon lakó külföldi dolgozók nincsenek benne ebben a statisztikában. Ugyanakkor a kereseti adatok közlésekor használt intézményi munkaügy statisztika állampolgárságtól, illetve lakóhelytől függetlenül számba veszi a hazai rezidens munkáltatónál betöltött álláshelyeket.

 

 

 

 

Forrás: https://www.portfolio.hu/gazdasag/20230217/ozonlenek-magyarorszagra-a-kulfoldiek-semmi-sem-allithatja-meg-oket-596270

Ez a cikk a Net Média Zrt. tulajdona. Minden jog fenntartva.