31.03.2021
Magyarországon aki akar, tud dolgozni - Interjú a Trenkwalder ügyvezető igazgatójával
Cégünk ügyvezető igazgatója, G. Nagy Balázs a Makronómnak megválaszolt egy interjú során több olyan kérdést is, mint például, hogy van-e különbség a férfiak és nők fizetése között, hogyan írta át a koronavírus a munkaerőpiaci trendeket, és hogy mit gondol az elmúlt tíz év gazdaságpolitikájáról. Európában több országból is érkeznek hozzánk Magyarországra dolgozni a fiatalok, ugyanis kockázatmentesen tudnak kalandot átélni nálunk, és mindeközben minőségi munkát végeznek a szakmájukban és építik karrierjüket.
A Trenkwalder ma Magyarországon évente átlagosan 4500-5000 fős kölcsönzötti létszámmal a második legnagyobb munkaerő kölcsönző. Ügyvezetőnknek az a hitvallása, hogy egy olyan nagy nemzetközi cég is mint a Trenkwalder, lehet patrióta.
Mit jelent a munkaerő-kölcsönzés?
Ahhoz, hogy megértsük pontosan mit is jelent ez, érdemes az alaptevékenységeink felépítését együttesen bemutatni, ami három fő elemből épül fel. A munkaerő-közvetítés a legegyszerűbb, ez annyit takar, hogy ha egy cég nem tud önerőből munkaerőt találni, akkor igénybe veszi a toborzási szolgáltatásunkat, ami addig terjed, hogy megtaláljuk a számára tökéletes munkatársat, ő pedig foglalkoztatja.
A munkaerő-kölcsönzés ennél egy kicsivel bonyolultabb, ez már nem a hagyományos foglalkoztatási formák közé tartozik. Ebben az esetben megosztott jogviszonyban foglalkoztatjuk a munkavállalókat, akiket mi veszünk fel, a bérüket tőlünk kapják, mi bérszámfejtünk, adminisztrálunk, a munkaszerződésüket is velünk kötik, de az alkalmazottak szakmai felügyeletét az ügyfél saját telephelyén látja el.
A harmadik lépcsőfok az outsourcing, azaz kiszervezés. A tevékenységek egy részének kihelyezése, amikor már a szakmai felügyeletét is mi látjuk el a munkavállalóknak, az ügyfél pedig csak a munkát bízza ránk. Ebben az esetben már nem csak a megfelelő emberi erőforrásért és az adminisztrációért vállalunk felelősséget, hanem az elvégzett munkáért is.
Milyen munkákat szoktak kiszervezni önökhöz?
Általában olyanokat, amik emberi erőforrás alapú és a hozzáadott értéket a munkaerő szervezés vagy a toborzás jelenti. Ennek megfelelően partnereink olyan munkákat szerveznek ki hozzánk, ahol vagy folyamatosan magas létszámú munkaerőt kell biztosítani, vagy nehéz megtalálni a legmegfelelőbb embert, vagy az adott terület hatékony menedzselését másra bíznák.
Ez a tevékenység lehet irodai is vagy akár ipari. Rendelkezünk saját gyártóüzemmel, ahol műanyag és elektronikai alkatrészeket szerelnek össze a kollégák. A szükséges gépeket is mi beszerezzük és az igényeknek megfelelően gyártunk, csomagolunk, vagy épp cimkézünk.
Irodai munkák terén pedig Miskolcon van a call centerünk, ahol ügyfeleinknek intézzük a kimenő és bejövő híváskezeléseit, és van egy HR adminisztráció csapatunk is, illetve egy úgynevezett Field service egységünk, akik a központi koordinációs csapatunk által támogatva különböző helyszíni felméréseket végeznek telekommunkiációs vállalatok számára.
„Mi ahhoz értünk, hogyan kell hatékonyan és jól menedzselni az emberi erőforrást.”
Hogyan hatott a koronajárvány a kölcsönzött munkaerőre?
A márciusi első hullámban rosszul, óriási volt a visszaesés, de a kölcsönzés elég hamar helyreállt. Mivel ez egy elég rugalmas foglalkoztatási forma, a járvány alatt egyre inkább nőtt a népszerűsége, és arra számítunk, hogy a jövőben még népszerűbb lesz majd a megosztott felelősségvállalás miatt.
A kölcsönzési volumenek augusztusra álltak helyre. A járvány itt okozta a legnagyobb kárt, ugyanis a partnereink már sokkal óvatosabban vesznek fel alkalmazottakat, hiszen ebben az esetben az ügyfeleknek kell menedzselni a munkaerőt és egyedül viselik a kockázatokat.
„Ami viszont nagyon felpörgött, és nagyon sokat költünk rá, az a digitális szolgáltatások iránti igény: szerződések, digitális tesztek, kapacitás tervezés, elektronikus aláírások.”
Hozzávetőleg 10-15 ezer munkavállalóval kötünk szerződést egy évben ahhoz, hogy átlagosan 4500-5000 embert foglalkoztathassunk, ugyanis rengeteg olyan ember van, aki csak pár hónapot dolgozik. Ezért kulcsfontoságú, hogy az adminisztráció minél gördülékenyebben menjen.
2020 számunkra a digitális fejlesztések évek volt, tudtuk, hogy így kevesebb lesz a profitunk viszont már most látni, hogy sokkal hatékonyabban tudunk embereket munkába állítani, jelenleg a harmadik hullám idején, mint korábban bármikor akár a Covid előtti időszakban.
Kijelenthetjük, hogy növekvő trend lett a munkaerő-kölcsönzés?
„Az atipikus foglalkoztatási formák a növekvő trend, amibe beletartozik a munkaerő-kölcsönzés, de ugyanúgy a home-office is. A jövőben egyre inkább elvárás az, hogy minél rugalmasabb legyen a munkaerő, de a munkáltató is.”
A legnagyobb technológiai fejlesztéseket a Covid indította el, de ugyanakkor semmi újat nem találtak fel, csupán a már meglévő eszközeinket kezdtük el sokkal hatékonyabban használni. Az okostelefonjainkat például már a vírus előtt is használtuk és a Zoom, a Teams és egyéb ilyes fajta alkalmazások is léteztek már a járvány elött, csak nem voltunk rászorulva a használatukra.
„Egy másik érdekes hozadéka ennek a fejlődésnek, hogy a rugalmasabb foglalkoztatói hozzáállás és gyakorlat miatt, egyre inkább el fognak tűnni a nemek közti különbségek is a munkapiacon abban az értelemben, hogy mit tud egy anya megcsinálni és mit egy apa.”
Megjelent egy tanulmányuk, amely szerint kevesebbet keresnek a nők, mint a férfiak. Mi ennek az oka?
Ennek számos oka van, mint például, hogy ugyanabban a munkakörben, ugyanolyan teljesítményű munkavégzésért kevesebbet kap egy nő, mint egy férfi munkavállaló. Ez diszkriminatív, és mindenképp meg kell szüntetni, bár ez Magyarországon kevésbé jellemző.
„Hazánkban inkább az a megfigyelhető, hogy a nők felülreprezentáltak olyan szakmákban, ahol alacsonyak a bérek.”
Tehát az oktatásban, az egészségügyben és bizonyos mezőgazdasági munkákban, jellemzően alacsony, sokszor bérminimum közeli keresetek vannak. Ezekben a munkakörökben nem feltétlenül a nemek közötti különbségek a probléma, hanem az alulfizetettség. Ezzel ellentétben az olyan húzóágazatokban, mint az információs technológia vagy az autóipar, itt jóval magasabbak a fizetések, és a nemek aránya is jobban tolódik a férfiak felé.
„Ezeken a területeken az egyes dolgozók GDP-re gyakorolt hatása könnyen és közvetlenül mérhető. Egy ápolónak vagy tanárnak a GDP-re kifejtett közvetlen hatása sokkal nehezebben kimutatható, mint egy targoncásnak, mérnöknek vagy informatikusnak.”
Egy tanár munkájának gyümölcse, lehet, hogy csak tíz év múlva érik be, amikor a gyerekből lesz valaki – nehezen mérhető még így is, hogy ebből mennyi a tanár része. Munkájuk azonban minden kétséget kizáróan jelentős. Egyértelműen bérrendezésre lenne szükség.
Ez lenne a felzárkózásunk kulcsa? Minél többet költsünk az oktatásra?
Közgazdász szemmel nézve, a minőségi munkaerő oda fog vándorolni hosszú távon, ahol magasabb bérek vannak.
„Ha azt várjuk, hogy minőségi munkaerő legyen az oktatásban, akkor magasabb bért kell adni a pedagógusoknak, hiszen akkor fogja több, jó képességű ember ezt a pályát választani.”
De visszatérve a kérdésre a felzárkóztatás kulcsa egy több területen összehangolt folyamatos fejlesztés. A kulcsterületek pedig: az oktatás, a technológia, az egészségügy és a munkaerőpiac. Nem külön-külön kell fejleszteni ezeket a területeket, hanem összhangban, egymást támogatva, és ami a külön nehézséget adja, mindig a jövőbeni gazdasági környezetnek megfelelően.
Milyen új trendeket hoz a koronajárvány a munkaerőpiacon?
Az utóbbi időben a lojalitás átrendeződött: azt látjuk, hogy 3-4 évente az emberek más helyen dolgoznak. Ennek oka, hogy a tevékenységhez, a projektekhez lojálisak a munkavállalók, és azt várják el, hogy a munka minél érdekesebb legyen. A fiatal generációk esetében pedig ez hatványozottan igaz.
Ezért is van egyre nagyobb szükség az olyan mediátorokra, mint a Trenkwalder, akik folyamatosan tudnak alternatív lehetőségeket biztosítani, és így fenn tudják tartani az emberek érdeklődését.
„Az új generációkat a szakmájuk érdekli, a személyes fejlődésük, és csak ehhez lojálisak.”
Az álláshirdetéseket el tudják olvasni akár angolul, akár németül, ugyan nem a válság idején, de húszezer forintból ráadásul már el is tudnak jutni például Münchenbe.
Hogy reagáltak a fiatal és idősebb generációk a digitális átállásra? Melyik generáció vette legkönnyebben az akadályt?
A fiatal generációk fantasztikusan alkalmazkodtak a vírushelyzet kihívásaihoz, valóságos digitális bennszülöttek. Nekik nem kellett megtanítani vagy elmagyarázni, hogy kell a Teams-et telepíteni, önállóan csinálták, mintha így születtek volna.
„Sőt, ebben az időszakban a fiatalabbak mentorálták az idősebb kollégákat, ami eddig fordítva volt, egy új dinamika alakult ki.”
Melyek most a hiányszakmák, mit érdemes tanulni a fiataloknak?
„Az ipari szakmunkák mindenképp hiányszakmák, mint például a hegesztő, targoncás.”
Klasszikus hiányszakma például a sofőr, de jelen helyzetben a vakcinagyártás és a gyógyszergyártás területén is munkaerőhiányra lehet számítani, illetve a különböző tudásanyag kombinációit igénylő munkakörökbe is sok embert keresnek, mint például a németül vagy olaszul beszélő könyvelő.
Ma már egyébként egy jobban képzett technikus vagy targoncás is annyi képzésen vesz részt, mint akár egy közgazdász. Nagy igazság azonban, hogy ha egy ember a szakmájában a legjobbak közé tartozik, akkor a fizetése is magas lesz, tehát a fiataloknak azt üzenem, hogy csinálják, amit szeretnek és abban legyenek a legjobbak.
„Egy jó ács biztosan többet keres, mint egy rossz mérnök.”
A fizetések alakulása a földrajzi területektől is függ, a nagyobb városokban jobbak leszenek a fizetések. Ugyanabban a munkakörben egy budapesti, debreceni vagy győri munkavállaló többet keres, mint egy ózdi. Az észak-nyugat-magyarországi régióban jellemzően jobbak a fizetések, mint a déli, dél-keleti régióban.
Mennyire nehéz most munkaerőt találni? Munkaerőhiány van?
A jó munkaerőből a válság előtt és alatt is hiány volt. A targoncások, hegesztők, könyvelők állásai például nem szűntek meg, rájuk ugyanúgy szükség van a válság idején is. Általánosságban elmondható, hogy
„Magyarországon aki akar, tud dolgozni.”
Az természetesen elképzelhető, hogy bizonyos esetekben kompromisszumokra van szükség. Vannak ugyanakkor hátrányos helyzetű csoportok és megváltozott munkaképességűek, akik viszont nehezen tudnak elhelyezkedni, ezért is tartjuk fontosnak, hogy alkalmazzuk őket, annak ellenére is, hogy kisebb a termelékenységük és többe kerül a foglalkoztatásuk.
„A vendéglátásban, turizmusban és a repülőtereken viszont folyamatos leépítések vannak.”
A vendéglátás-turizmusból leépített emberek találnak maguknak munkát más szektorokban?
Általában igen. Olykor visszatérnek az eredetileg tanult szakmájukhoz, illetve sokan megjelentek más-más szegmensekben. A szerencsénk az, hogy a nyugat-európai piac kicsit bezárt a koronajárvány miatt, tehát sokan jöttek haza.
„Kevésbé tudtuk ezt a szituációt olyan jól kihasználni, mint a lengyelek, de érezhető a hazavándorlás – ezt abból is láttuk, hogy míg a járvány előtt egy pozícióra öten-hatan jelentkeztek, addig most van, hogy huszonöten.”
Hol vannak még Magyarországon munkaerőtartalékok?
Magyarországon még vannak tartalékok, nem olyan nehéz a helyzet, mint Nyugat-Európában, a gazdaságunk is jóval kisebb. A legkomolyabb tartalékot személyes véleményem szerint a nők jelentik – a munkaerőpiac felét képviselik és nagyon magas képzettségű a női munkaerő Magyarországon, különösen például egy távol-keleti összehasonlításban.
„Ha az atipikus foglalkoztatási formákkal és a digitalizációval össze tudjuk hangolni, akkor a legnagyobb tartalék a női munkaerőben van.”
Ennek teljesüléséhez természetesen kellene egy társadalmi szemléletváltás is, mert sok esetben nem egyenlően vannak elosztva a háztartáson belüli feladatok. Van, hogy a nő is ugyanúgy dolgozik egy munkahelyen, mint a férfi, és még rá hárul a házimunka, gyereknevelés és főzés, így egyértelműen nem lehet tovább terhelni, nem beszélhetünk esetében tartalékokról.
Elképzelhető, hogy az általános munkaerőhiány lesz a magyar gazdasági növekedés fő lassító tényezője?
Egyelőre nem, csak bizonyos ágazatokban, például az egészségügyben. Más szegmensekben viszont meg lehet oldani – az autóiparban és a szolgáltató szektorban is.
„Egyébként szükség esetén Magyarországra akár Nyugat-Európából is el lehet csábítani munkaerőt.”
Itt nyilván nem a legfrekventáltabb városokat kell megcélozni, hanem úgynevezett másodvonalbeli munkaerőpiacokat. Például: ha Montpellier-Budapest viszonyát nézzük, akkor onnan el tudunk hívni francia fiatalokat Magyarországra dolgozni, szívesen jönnek.
Mi vonzza a francia fiatalokat ide?
Főleg a kaland és a buli. Magyarország egy egzotikus kelet-európai ország számukra, de minden van, ami Franciaországban is, a croissanttól kezdve a moziig.
„Európai sztenderdek között tud kockázatmentesen kalandot átélni a francia fiatal nálunk, miközben minőségi munkát végez a szakmájában és építi a karrierjét.”
Így kellene megoldani a munkaerőhiányt, hogy külföldről hozunk munkavállalókat?
A szolgáltatóközpontokban vagy gyárakban ez egy működő modell, de a Trenkwaldernél az a célkitűzésünk, hogy Magyarországról próbáljuk megoldani a cégek igényeit.
„Nálunk például szándékosan elenyésző az ukrán foglalkoztatottak aránya, de vannak olyan cégek, amelyek pont a bérsávok miatt bizonyos munkakörökben kizárólag ukrán munkaerőt foglalkoztatnak, mivel alacsonyan tudják tartani a bérüket, így kisebbek lesznek a munkaköltségek.”
Persze ha az ügyfelünknek ez a kizárólagos preferenciája, mi is megoldjuk az ukrán foglalkoztatást, de jellemzően a magyar munkaerőpiacról biztosítjuk a munkaerőt és ezt is preferáljuk.
"Hosszú távon a magyar munkaerőpiacra fogunk támaszkodni, nem gondolom, hogy itt tömegesen szükség lenne bolgár, román, szerb munkaerőre."
A mi cégünk legnagyobb előnye, hogy nem vagyunk annyira multik, hogy a globális folyamatok határozzák meg a lehetőségeinket, viszont annyira lokálisak sem vagyunk, hogy ne férjünk hozzá a nemzetközi jógyakorlatokhoz. Tehát mi tudunk úgy viselkedni, mint egy klasszikusan a magyar piacra fókuszáló helyi cég, de hozzáférünk azokhoz a technológiákhoz, ami egy multinál megvan. Ez számomra is vonzó volt, előtte mindig klasszikus multi környezetben dolgoztam.
Akkor ezek szerint üdvösnek tartja a magyar családpolitikát, ami a termékenységi ráta javítására fókuszál, hogy több gyerek szülessen.
„Közgazdász vagyok és nem családpolitikai szakember, ezért a véleményemet inkább, mint apa mondom, de hogy több gyerek szülessen, az alapvető gazdasági érdek, kritikus tényező.”
A Trenkwaldernek és a BDO Magyarországnak volt egy közös kutatása, amelyből kiderül, hogy tavaly 21 százalékkal nőtt a magyar munkások bruttó órabére, tavaly viszont ez a növekedés a felére csökkent, 10 százalékra. Mikor kapcsolhat újra nagyobb sebességbe a bérnövekedés?
Amikor bérnövekedésről van szó, az nem feltétlen csak az alapbért jelenti. Vannak műszakpótlékok, és amikor egy gyár visszaáll három műszakról egy műszakra, akkor ezek megszűnnek. A bónuszok is jóval alacsonyabbak, amikor nincsenek akkora gazdasági teljesítmények.
„Amikor arról van szó, hogy 2020-ban csökkent a bérnövekedés, akkor inkább úgy kellene fogalmazni, hogy örüljünk, hogy egyáltalán bérnövekedések vannak.”
Az biztos, hogy bérnövekedés lesz Magyarországon, amelynek a mértéke változó lesz a különböző ágazatokban – például az Audi sztrájk, amikor az audisok elérték, hogy magasabb béreket kapjanak, az bizony az egész országon végig söpört. Semmi köze nem volt hozzá politikai szerepvállalónak, hanem ott volt egy közösség, ami meghatározó volt az adott szegmensen belül és a követeléseiket az egész munkaerőpiacnak le kellett reagálnia, a szállítói láncnak is.
Viszont azért tudtak olyan erős alkupozícióba kerülni az audisok, mert munkaerőhiány volt már akkor is, és szakértelemmel rendelkeztek. Rá voltak kényszerülve a munkáltatók, hogy magasabb munkabéreket adjanak. De ez végülis részben a magyar gazdaságpolitikának köszönhető, hiszen ezeket a cégeket az országba csábította és munkahelyeket teremtett.
Minden országban az állam egy gazdasági szereplő. Magyarországon kedvező a társasági adó ezeknek a cégeknek, van egy egész jól működő befektetésösztönző ügynökségünk, jönnek a külföldi tőkebefektetések.
Ezt a folyamatot támogatni, minden országnak a jól felfogott érdeke, sőt kötelessége. Ehhez szükséges egy kiszámítható, motiváló és konzisztens rendszer, amivel a befektetőket idecsábítjuk. Az autóipari cégeknek tetszett a kormányzat üzenete, ezért aztán betelepültek az országba.
A szolgáltatóközpontok terén van még lehetőségünk javulni, illetve jó lenne elérni, hogy minél több kutatás-fejlesztés tudjon idejönni, mert annak van egy olyan hozadéka, hogy az oktatást is fejleszti – ez innentől kezdve egy öngerjesztő folyamat. Magyarországnak ebben a tekintetben minden lehetőséget meg kell ragadni, mert méretünknél fogva kisebb gazdasági jelentőséggel bírunk, mint Németország vagy az Egyesült Államok.
„A magyar gazdaságpolitika elmúlt tíz évének eszköztárából az alacsony adók és a jól működő támogatási rendszer mindenképp pozitív ösztönzők a befektetők számára.”
Viszont a gazdasági szereplőkkel gyakoribb egyeztetést javasolnék. Magyarország top 50 foglalkoztatói között vagyunk, és nyitottak lennénk arra, hogy adatokat szolgáltassunk, megosszuk a tapasztalatokat, mindezt társadalmi szerepvállalásként. Jelentkeztünk is több helyen, viszont a kellő egyeztetés sajnos többségében elmaradt.
A döntéselőkészítésben tehát több egyeztetés kellene, de alapvetően ezt az adórendszert, ezt a támogatási formát és ezt a fajta hozzáállást, amit a HIPA részéről tapasztalnak, szeretik a befektetők.
A Közép-Kelet Európai régióban milyennek számítanak a magyar bérek?
Mindenképp jónak számít, tőlünk délebbre és keletebbre kevesebbet keresnek a szomszédaink, viszont növekedhetnének tovább a bérek, mert az ezer euró körüli magyar átlagkereset EU-viszonylatban még kevésnek számít. Vigyázni kell azonban a gyors bérnövekedéssel, mert könnyen a versenyképesség rovására mehet, akkor pedig a külföldi cégek nem hozzánk jönnek gyártani, hanem mondjuk Mexikóba.
„Ez csak úgy megy, ha a technológia és a bérek együtt fejlődnek.”
Megfelelő technológiai fejlesztéssel elérhető például, hogy alacsonyabb végzettségű munkaerővel oldjuk meg ugyanazt a munkafolyamatot, vagy hatékonyságot növelve kevesebb új alkalmazottra van szükségünk, esetleg a termelési vagy szolgáltatási ciklus lerövidülésével több ügyfelet hamarabb tudunk kiszolgálni, így a bérszínvonal növelése nem feltétlenül okoz versenyképességi hátrányt.
A cikk az alábbi honlapon elérhető: