30.08.2021

Belföldi költözéssel is lehet többet keresni, de mennyire földhöz ragadt a magyar?

A munkaképes korosztály száma folyamatosan csökken, egyre kevesebben lépnek be a munkaerőpiacra és kihívást jelent az öregedő társadalom jelensége is. A gazdaság újraindulásával tovább nő a foglalkoztatottság, és újból megjelenhet a munkaerőhiányos környezet, a nők foglalkoztatásában vannak még tartalékok. Még sok más téma mellett ezekről az aktuális munkaerő-piaci trendekről esett szó a munkaerő-közvetítéssel és kölcsönzéssel foglalkozó Trenkwalder sajtóbeszélgetésen, amelyen friss Mobilitási és Elégedettségi Indexeket is bemutatták.

 

Napjainkban 4,7 millió a foglalkoztatottak száma Magyarországon, amely rekordokat döntöget, mindemellett a foglalkoztatási ráta 71 százalékos, a munkanélküliségi ráta pedig 4 százalékos.

 

 

A KÖVETKEZŐ ÉVEKBEN AZ 5 MILLIÓ FŐT IS ELÉRHETI A FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA,

 

 

és a nők foglalkoztatásában vannak még tartalékok - ismertette Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója, aki hozzátette, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, a munkavállaló korú népesség 2021-ben eddig 48 100 fővel csökkent. A 4,7 millió foglalkoztatottból 360 ezer fő közelít a nyugdíjhoz, a fiatalok pedig az iskolás éveik után, éves szinten 20 ezer fővel kevesebben lépnek be a munkaerőpiacra.

2021. júliusban a bejegyzett álláskeresők száma 261 757 fő volt.

 

 

Hol vannak még tartalékok?

 

A Trenkwalder Mobilitási Indexe a munkavállalók motivációjának megértését tűzte ki célul, mindezt megyék szerinti felosztásban. Az Elégedettségi Indexben pedig a munkaerőpiaci kihívások kezelésére fektették a hangsúlyt. A kutatásban a 350 ezer főt számláló adatbázisukból összesen 2000 főt kérdeztek meg a versenypiacon: a válaszadók 53 százaléka szellemi területen, míg 47 százaléka fizikai területen dolgozik.

 

 

 

Mobilitási Index

 

Magyarországon 800 ezer ember vált éves szinten állást, a válaszadók több mint fele munkahelyet váltana a felmérés szerint, 35 százalék pedig hajlandó ehhez költözni is.

 

 

 

A legnagyobb arányban erre Csongrád-Csanád (54%), Somogy (52%) és Heves (50%) megyékben készek, ugyanakkor a legkisebb hajlandóság erre Pest megyében (8%), Komárom-Esztergom megyében (12%), illetve – talán kissé meglepő módon – Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (14%) mutatkozik.

 

 

A KÖLTÖZÉS MELLETT ELSŐSORBAN A JOBB MEGÉLHETÉS MIATT DÖNTENÉNEK (54%).

 

A VÁLASZADÓK 71 SZÁZALÉKUK BELFÖLDÖN, MÍG 29 SZÁZALÉKA ERRE ELSŐSORBAN KÜLFÖLDÖN LÁT LEHETŐSÉGET.

 

 

Minden megyében, elsődleges belföldi költözési célpontként szinte Budapestet és Pest megyét jelölték meg, kivéve Baranya, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén és Veszprém megyéket, ahol a favoritnak Győr-Moson-Sopron megye bizonyult. A megkérdezettek azonban szinte egyöntetűen a lakóhelyükön maradást választanák, amennyiben a megélhetési körülmények javulnának.

 

„A belföldi munkaerő mobilitási készségeinek ismerete a több szegmensben újra kialakuló munkaerőhiány és bérverseny időszakában egyre jelentősebb versenyelőnyt biztosíthat a munkavállalóknakmondta G.Nagy Balázs, a Trenkwalder ügyvezető igazgatója a felmérés eredményeit ismertető sajtóbeszélgetésen.A magyar lakosság költözési hajlandósága az elmúlt évtizedben sokat nőtt, és érdekes módon erre a legnagyobb készség ma nem a keleti, észak-keleti, hanem a déli országrészekben mutatkozik.”

 

 

 

Elégedettségi Index

 

A kutatás során többek között a Trenkwalder felmérte a jelenlegi munkahellyel, a környék adta lehetőségekkel, valamint az adott megye kereseti és megélhetési viszonyaival kapcsolatos elégedettséget, melynek az értéke (10-es értékelési skálán) országos átlagban 6,4 pont lett.

 

Nem meglepő módon ebben a tekintetben a Nyugat- és Észak-Dunántúli, illetve Közép-Magyarországi régióban születtek a legjobb értékelések. Fejér megyében mérték a legnagyobb elégedettséget (7,4 pont), illetve Nógrád megyének volt a legkisebb elégedettségi indexe (5,6 pont).

 

 

 

„Fontos fejlemény, hogy a munkavállalók többsége úgy érzékeli, a koronavírus-járvány jelentősen rontott a körülményeken – tette hozzá Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója. – Az adott megye megélhetési viszonyait a pandémia előtti időszakra visszatekintve 7 pontra értékelték a jelenlegi 5,5 helyett, a szűkebb környék adta covid előtti lehetőségekre a mostani 6,9 pont helyett 7,8 pontot adtak.”

 

A megkérdezett munkavállalóknak a 64 százaléka az újra kitáguló munkaerőpiaci lehetőségek dacára úgy érzi, a munkahelyváltás jelenleg kockázatosabb, mint volt két évvel ezelőtt volt. Eközben pedig a válaszadók fele jelezte azt, hogy a munkájukra valamilyen hatással volt a járvány.

 

 

 

Külföldi munkaerő alkalmazása

 

Magyarországon jelenleg azonnali igény lenne 100-120 ezer főt meghaladó fizikai és 30-50 ezer fő szellemi munkaerőre. Tartalék van a gazdaságilag inaktívakban, a fiatalokban, a nyugdíjasokban, a megváltozott munkaképességűekben, a nőkben, ugyanakkor ezek regionálisan eltérőek.

 

A termelői és ipari szektorok számítanak a vendégmunkásokra, elsősorban az autóipar és az elektronika. Többségben ukrán, szerb, román és kelet-ázsiai munkavállalókat hoznak be. Nehéz pontos számot látni, mert az Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nem közöl részletes adatokat. Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság adatai alapján, munkavállalási célú tartózkodási engedélykérelem 78 ezer volt, amiből 45 ezer ukrán.

 

A Trenkwalder felhívta a figyelmet a szeptember 1-től érvényes új rendeletre is: a nem szomszédos harmadik országbeli munkavállalók átmeneti időre munkaerő-kölcsönzőkön keresztül is érkezhetnek. A minősített munkaerő kölcsönzésről korábban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is említést tett a Portfolio-nak:

 

„Tévhit, hogy olcsóbb a külföldi, például az ukrán munkaerő, továbbá a szállás biztosítása legalább olyan fontos, mint a munkabér. Magyarország tranzitzóna: már a külföldi dolgozókat sem olyan könnyű megtartani magyar fizetésekkel.”

 

 

A beszélgetésen továbbá az is kiderült, hogy a külföldi munkaerőre továbbra is lesz igény, amelynek hátterében több tényező is áll:

 

  • a munkaerőpiac visszarendeződés a Covid után,
  • a gyorsan változó bérigények,
  • a vidéki munkalehetőség csökkenése,
  • a munkavállalói lojalitás csökkenése a fizikai szektorban,
  • a közfoglalkoztatottak számának csökkenése.

 

 

A Magyarországon immár több mint 25 éve jelenlévő Trenkwalder 2020-ban, 21 milliárd forint nettó árbevételt ért el és közel 14 ezer munkavállalót helyezett el 434 partnere körében.

 

Az esemény keretében lehetőség nyílt megtekinteni a Trenkwalder új székházában elhelyezett egyedi eszközöket: az országos munkaerőpiac napi frissítésű, tetszőleges lebontásban kinyerhető adatait megjelenítő interaktív adatfalat, illetve, a munkaerőfelvétel kapcsán alkalmazott speciális szimulátorokat is.

 

 

A teljes cikk elérhető az alábbi linken: https://www.portfolio.hu/gazdasag/20210826/belfoldi-koltozessel-is-lehet-tobbet-keresni-de-mennyire-foldhoz-ragadt-a-magyar-497876