20.07.2021

A bérajánlaton múlik, talál-e dolgozót a felpörgő ipar

A munkaerőigény ismét közelít a járvány előtti szinthez, de a felek elvárásai közötti különbségek sajnos ismét előrevetítik a munkaerőhiány visszatérését is.

 

A nyári időszakhoz képest nem a megszokott ütemben, hanem kifejezetten pörgősen folyik a kölcsönzés és munkaerő-közvetítési üzletág. Azonban súlyos feszültségek terhelik a munkapiacot, és ugyan más okokból, de kezdenek visszatérni a COVID előtti munkaerő-hiányos időszak jellemzői – mondta az Index érdeklődésére Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója.

 

2021 júniusában a hivatalos adatok szerint 265,5 ezer regisztrált álláskereső van nyilvántartva, amiből 124 ezer volt az ellátás nélküli álláskereső, és a tapasztalatok is azt mutatják, hogy ennél azért jóval több, már állásban lévő munkavállaló keres aktívan új munkahelyet, valamint a Profession.hu elemzése szerint a nyitott pozíciók száma is 66%-több a tavalyi év azonos időszakához képest.

 

 

Egyszerűen nem találkozik a kereslet és a kínálat!

 

 

A Trenkwalder tapasztalatai szerint, ugyan a munkáltatók 15 ezer nyitott pozíciót hirdetnek szellemi munkakörben, és nagyjából ugyanennyit fizikai állásokra egyaránt, a valós létszámigényük ennél jóval több az előbbi kategóriákban.

 

 

Az ipar húzza a munkaerő keresletet

 

 

A Trenkwalder mérései szerint országszerte a legkeresettebb pozíciók bármely ipari ágazatban az operátorok, betanított munkások és a szakmunkások. A kelet-magyarországi munkaerőpiacon történnek azonban a legnagyobb mozgások. Hatalmas a kereslet a gépkezelőkre, gyártósori karbantartókra, CNC-sekre, PLC-programozókra, továbbá a villamos- és gépészmérnökökre, különösen IT-tudással együtt, valamint az IT-szektorban is minden pozícióban és minden szakterület képviselőire óriási az igény a munkaadók részéről.

 

A Profession szerint a tavalyi második negyedévvel összevetve Borsod, Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron, Fejér és Veszprém megyékben ugrott meg leginkább az új hirdetések száma. A gyártás, termelés kategóriában feladott hirdetések száma, közel a duplájukra nőttek.

 

 

Visszatér a munkaerőhiány és a bérnyomás

 

 

Lényegében a válság előtti szinthez közelít a munkaerőigény, sőt egyes régiókban már el is érte azt. De mindeközben jelentősen megnőtt az egy-egy pozíció betöltéséhez szükséges idő, illetve a költségszint.

 

Annak ellenére is, hogy még nem indultak meg Nyugat-Európa felé a dolgozók, legfeljebb csak a nyugati határszél településeiről.

 

Utóbbit egyébként a Vas megyei, újonnan feladott álláshirdetések számának két és félszeresére emelkedése is alátámasztja a második negyedévben év/éves összevetésben. Az igazgató szerint korábban soha nem költöttek ennyit a hirdetésekre, toborzási kampányokra.

 

Ma egy modern HR-szolgáltató legalább 20-25 felületen dolgozik egyszerre (online és offline), hogy teljesítse a megrendelői elvárásokat – tette hozzá Nógrádi József.

 

A toborzási idő megnyúlásának illusztrálására az igazgató elmondta, hogy fizikai pozícióik betöltéséhez – ami jellemzően betanított munkást takar – mintegy 100 ezer aktív álláskereső embert szólítanak meg, aminek 76 százalékát érik el, ebből a megfelelő szűrés után nagyjából 15 százaléknyi dolgozó a kiajánlható. Utóbbiak nagyjából 50 százaléka kap konkrét ajánlatot a munkáltatóktól, és ennek az 50 százaléknak a 75 százaléka az, aki valóban be is lép az új helyre.

 

Vagyis a megszólított jelölteknek kevesebb mint 4 százaléka az, aki valóban új helyen kezd, ennyire nehéz megtalálni az adott munkáltató kívánalmainak, ízlésének megfelelő dolgozót, azaz ennyire labilis most a piac.  - jegyezte meg Nógrádi József.

 

A Trenkwaldernél ugyanakkor úgy vélik, azért van még akár milliós nagyságrendben is tartalék a rendszerben, annak ellenére, hogy szerintük is kimerülni látszik az elérhető jelöltek mennyisége.

 

 

Ahogyan továbbra is jellemző, hogy a diákmunkások, a pályakezdők, a kismamák, a 40 év felettiek és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásától továbbra is idegenkednek a hazai cégek. Ahogyan a meglévő munkaerő továbbképzésétől is, holott ezzel csökkenthető lehetne a fluktuáció is.

 

 

A munkáltatóknak fontos reagálniuk a piaci változásokra, mely sokban segítheti a megfelelő munkaerő megtalálását és elérését, valamint a megfelelő bérstratégia mentén a munkaerő-megtartásra is több energiát fordítanak, figyelembe véve a fluktuálódott munkavállalók és jelentkezők véleményét. – teszi hozzá Nógrádi József.

 

 

Jó ajánlatokra várnak a dolgozók

 

 

A munkavállalók aktivitása a tavaly nyárihoz, vagy akár a decemberihez képest jelentősen visszaesett. Ugyan sok az érdeklődő, de a munkavállalók kétszer is meggondolják, hogy váltsanak-e. A Profession felmérése szerint a jelentkezők száma 11 százalékos csökkenést mutat, ami azonban még mindig 16 százalékkal magasabb a 2019-es év ezen időszakához képest.

Tovább nehezíti a toborzást és a megfelelő munkaerő megtalálását, közvetítését, hogy a lakossági inflációs várakozások, illetve az egyes szektorokból érkező hírek alapján a kényszerhelyzetekben született nettó fizetési szintekhez képest árazzák be magukat a munkavállalók.

 

 

Nógrádi József szerint:

 

egy betanított ipari dolgozó szektortól függően bruttó 1200, 1300, 1500 vagy akár 1800 forintos órabért kaphat jelenleg, ami bruttó 210–310 ezres havi bérnek felel meg. Ráadásul az sem mindegy, hogy ezért hány műszakban kell dolgoznia, van-e, és ha igen, milyen bónuszrendszer társul az alapbérhez, és mennyit kell utaznia a munkavállalónak naponta, hogy a munkakörülményekről még ne is beszéljünk. Ezzel szemben az építkezők közül most sokan szembesülhetnek 20-25 ezer forintos segédmunkás-napidíjakkal is akár, ami havi 400 ezer forintos nettó jövedelmet feltételez. Az agráriumban a szezonalitás miatt pedig szintén hajlandóak jelentős összegeket fizetni, mert a gyümölcs nem várhat. Mindez komoly fejtörést okoz a gyáraknak, hogy miként tartsák meg a betanított munkaerőt.”

 

 

A szellemi munkakörökben dolgozók esetében is, már egyre gyakoribb, hogy a biztos állással rendelkezők el sem mennek az interjúkra, ha közben jobb ajánlatot kapnak, vagy ha valami nem tetszik a cég ajánlatában. A Covid-vesztes ágazatokban pedig továbbra is jelentős mind a vállalkozások, mind a dolgozók körében a kivárás, hogy lesz-e következő járványhullám, ami ismét teljesen felboríthatja a megszokott életet. Mivel az ezekből a szektorokból leépített dolgozók egy része el tudott máshol helyezkedni, ezért még ha vissza is megy az eredeti foglalkozásába dolgozni, megkéri az árát, vagy legfeljebb csak alkalmi beugróként vállal munkát.

 

A munkavállalói bérelvárás pedig gyakorta köszönőviszonyban sincs azzal, hogy az egyes ágazatokban tevékenykedő munkaadó mit hajlandó vagy tud kínálni – hívta fel a figyelmet Nógrádi József.

 

Persze nem minden szektorban tudják a növekvő bérigényeket kigazdálkodni, az autóipari beszállítóknál például az alacsonyabb marzsok és az elektromobilitásra váltó ágazat beszerzési láncainak rövidülése miatt eleve nagyon feszített a helyzet, miközben a home office-ra átállt világ miatt a háztartási eszközöket, elektronikai cikkeket gyártók beruházásokra, munkaerő-felvételre „kényszerültek” a rendelésállományok teljesítése érdekében.

 

Ilyenkor jól jönnek azok a piaci információk, amelyek megmutatják, hogy az adott régióban vagy szektorban milyen lehetőségek vannak még a munkaerő-toborzásra – mondta Nógrádi József.

 

Mindez persze azt is jelenti, hogy újra verseny kezd kialakulni még a betanított munkaerőért is, és egyáltalán nem biztos, hogy az nyer, aki csupán többet fizet. Fontos azt is látni, hogy országrészenként eltérő a dolgozók hozzáállása ahhoz, hogy hajlandók-e utazni egy-egy jobb állásért, de különbségek vannak abban is, miként ítélik meg a régiós munkalehetőségeket, béreket.

 

 

Megoldás-e a vendégmunkás?

 

 

A piaci szereplők szerint hosszabb távon nem oldja meg a strukturális problémákat a vendégmunka. Mivel ugyan egyre több a harmadik országból érkező vendégmunkás a magyar munkaerőpiacon, azonban ők egyre kevésbé olcsóak a magyar munkaerőhöz képest. Másrészt a jelenlétük jelentette munkahelyi bér-, illetve a kulturális különbözőségekből adódó feszültségeket is kezelni kell, a szállás- és utazási költségek, illetve a járványhullámok miatti lezárások okozta rendelkezésre állási bizonytalanságok mellett.

 

 

A teljes cikk az alábbi linken érhető el: https://index.hu/gazdasag/2021/07/18/munkaero-hiany-kereslet-bizonytalansag-beremeles-munkaado-munkavallalo-trenkwalder-hays-profession/