Kék és fehérgallér - Mit jelentenek valójában? // 2.évad 9. epizód -Muncast

A HR-ben nap mint nap használjuk a „kék galléros” és „fehér galléros” kifejezéseket, de vajon pontosan mit értünk alattuk? Tényleg csak a fizikai és a szellemi munkavállalók köztti különbségről van szó? Hol húzódik a határ? És létezik-e még egyáltalán éles határvonal?

Ebben az epizódban tisztázzuk a fogalmak eredetét és jelentését, bemutatjuk, milyen munkavállalói csoportokat sorolunk a két kategóriába, és rávilágítunk a leggyakoribb félreértésekre.

Ha HR-területen dolgozol, vezetőként, vagy egyszerűen csak szeretnéd tisztábban látni a munkaerőpiac struktúráját, ez az epizód segít rendet tenni a fogalmak között.

sparkles

 Szőcs Zsófia, professional vezető, keleti régió - Trenkwalder

Nézz és hallgass minket 3 hetente szerdánként -kor! 

point_right

 Kövess minket, hogy ne maradj le a következő részekről sem!

Telefon (központi iroda)

HR Konferencia

 HR-esek, ezt érdemes beírni a naptárba!

Mi változik a HR-ben, amire már most érdemes felkészülni?

Bértranszparencia. Munkavállalói elégedettség. Harmadik országbeli munkavállalók. Megváltozó szabályozási környezet. Új kihívások és új megoldások.

 ezekről nemcsak beszélünk, hanem gyakorlati tapasztalatokat és működő megoldásokat is bemutatunk. ú

A Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara HR Konferenciáján a Trenkwalder Hungary szakmai partnerként vesz részt, a „Harmadik országbeli foglalkoztatás 360°” kerekasztal-beszélgetést pedig Vergerné Vincze Csilla, a Trenkwalder Cégcsoport Service Delivery Managere moderálja.

 Ha HR-rel foglalkozol, itt nemcsak inspirációt, hanem a mindennapi munkában hasznosítható nézőpontokat is kaphatsz.

 A részvétel ingyenes, de a helyek regisztrációhoz kötöttek.

A legfontosabb versenyelőny a munkaerőpiacon a gyors tanulás

A jövő legnagyobb munkaerőpiaci tartaléka nem a munkanélküliekben, hanem a jelenleg is dolgozó munkavállalókban rejlik, akiknek a tudását a technológia fejlődésével párhuzamosan kell a következő, magasabb szintre emelni – véli 

Nógrádi József, a Trenkwalder és az ELTE-Trenkwalder iskolaszövetkezet stratégiai igazgatója.

- A robotizáció, automatizáció miatt számos munkahely átalakulása és megszűnése várható, viszont képzett munkaerőre még nagyobb szükség lesz. Hogyan lehet (ha egyáltalán lehet) átképezni az embereket a cégek elvárásainak megfelelően?

- A világon közel 100 millió állás eltűnése várható, miközben 2030-ra 150–170 millió új állást jelez előre a World Economy Forum jelentése. A munkavállalók 59 százalékának átképzésre vagy továbbképzésre lesz szüksége, miközben közel 120 millió fő van kitéve a középtávú elbocsátás kockázatának.

Az új pozíciók a megszűnőknél jóval magasabb képzettségi szintet követelnek meg. A munkaerőpiaci talpon maradás kulcsa az elengedhetetlen képzés, amely hármas felelősségvállaláson alapul: egyrészt az államnak támogatnia kell a cégeket és a munkavállalókat abban, hogy a szükséges átképzés idejére és díjára valamilyen biztosítékot kapjanak. Másrészt a cégeknek támogatniuk kell a munkavállalókat, és biztosítaniuk kell a tanuláshoz szükséges szabadidőt, harmadrészt pedig a munkavállalóknak felelősséget kell vállalniuk a saját fejlődésükért, beleértve az arányos anyagi és időbeli elköteleződést.

Az oktatási intézményeknek ehhez olyan képzést kell biztosítaniuk, amelyek magasabb hozzáadott értéket adnak a munkaerőpiacon. Figyelembe kell venni, hogy felnőttképzésen részt vevők munka és család mellett tanulnak, tehát az oktatás módja már nem ugyanaz, mint amikor a hallgató 20 éves volt. Nem utolsó szempont, hogy a hallgatók közül sokan csupán 10 évre veszik ezt a tudást és nem egy életre, tehát nem tudnak érte annyit fizetni, mint egy fiatal. A felnőttek munkaerőpiaci tapasztalattal érkeznek, erre kell ráépíteni az új kompetenciákat. Az oktatásnak bevonó és erősen gyakorlati fókuszúnak kell lennie, hiszen az új tudást akár már másnap élesben használják.

Annak érdekében, hogy a célhoz kötött lehessen a képzés, érdemes minél több együttműködést kialakítani az egyetemek és a vezető cégek közt. Érdemes arról is szólni, hogy a munkavállalókban tudatosítani kell azt, hogy az átképzésről másként gondolkozzanak: nem elég csak beiratkozni valahová, nem elég csak az adataikat megadni és a cégnek meg leigazolni a távollétet. A vizsgarendszer és a tanulmányi sikerek adják meg azt a szakmai öntudatot, amellyel magasabb hozzáadott érték teremthető.

- Milyen kihívásokkal jár ez a folyamat? Kik végezhetnek ilyen képzéseket?

- Bár közel 18 ezer felnőttképzési engedéllyel rendelkező szereplő van a piacon, felvetődik a kérdés: valóban a piac számára szükséges tudást adják-e. Ma is rengetegen adnak képzést, de a piac csak keveset ismer el igazán. A piac gyors és moduláris képzéseket akar, de elismertsége leginkább a nagy, klasszikus felsőoktatási intézményeknek van, amelyek viszont lassan reagálnak. Egy képzés kidolgozása, engedélyezése és elindítása akár évekig is tarthat, miközben a technológia ennél sokkal gyorsabban változik.

Gyárbezárások és irodai elbocsátások – átlagosan egy évig tart munkát találni

A statisztikai adatok szerint a 15–74 éves munkanélküliek száma átlagosan 225 ezer fő körül alakult, miközben a regisztrált álláskeresők száma elérte a 216 ezer főt. A munkaerőpiac legaggasztóbb fejleménye a munkakereséssel töltött idő hossza. A munkanélküliek közel 35 százaléka már több mint egy éve próbál elhelyezkedni. A munkakeresés átlagos időtartama eléri a 12 hónapot, ami különösen a 40 év feletti korosztályt érinti hátrányosan. Ebben a korcsoportban az elhelyezkedés a piaci átlagnál is nehezebbnek bizonyul a munkáltatók óvatosabb felvételi politikája miatt.

Kék és fehérgallér - Mit jelentenek valójában? // 2. évad 9. epizód - MunCast

Interested in more articles like this?

🚨 HR-esek, ezt érdemes beírni a naptárba!

A legfontosabb versenyelőny a munkaerőpiacon a gyors tanulás

Gyárbezárások és irodai elbocsátások – átlagosan egy évig tart munkát találni

Follow us for the latest