Kék és fehérgallér - Mit jelentenek valójában? // 2.évad 9. epizód -Muncast

A HR-ben nap mint nap használjuk a „kék galléros” és „fehér galléros” kifejezéseket, de vajon pontosan mit értünk alattuk? Tényleg csak a fizikai és a szellemi munkavállalók köztti különbségről van szó? Hol húzódik a határ? És létezik-e még egyáltalán éles határvonal?

Ebben az epizódban tisztázzuk a fogalmak eredetét és jelentését, bemutatjuk, milyen munkavállalói csoportokat sorolunk a két kategóriába, és rávilágítunk a leggyakoribb félreértésekre.

Ha HR-területen dolgozol, vezetőként, vagy egyszerűen csak szeretnéd tisztábban látni a munkaerőpiac struktúráját, ez az epizód segít rendet tenni a fogalmak között.

sparkles

 Szőcs Zsófia, professional vezető, keleti régió - Trenkwalder

Nézz és hallgass minket 3 hetente szerdánként -kor! 

point_right

 Kövess minket, hogy ne maradj le a következő részekről sem!

Telefon (központi iroda)

Új helyzet a munkaerőpiacon: így élhetik túl a vállalatok a szigorodó vendégmunkás-szabályozást

, amelynek értelmében minősített munkaerő-kölcsönzőkön keresztül a továbbiakban nem adható ki új tartózkodási engedély a harmadik országokból származó vendégmunkásoknak. Ez a döntés nem érte teljesen váratlanul a piacot: az elmúlt időszak kormányzati nyilatkozatai már előrevetítették hasonló intézkedések lehetőségét. Ennek ellenére a fejlemény azonnal jelentős visszhangot váltott ki a hazai gazdasági szereplők körében.

G.Nagy Balázs, Trenkwalder Magyarország

A kormányzati kommunikációból az tűnik ki, hogy a mostani szabályozás nem feltétlenül tekinthető végleges állapotnak. A döntéshozók egy hosszú távon fenntartható keretrendszer kialakításán dolgoznak, miközben olyan alternatív megoldásokat keresnek a munkaerőhiány kezelésére, amelyek egyszerre támogatják a gazdaság versenyképességét, a foglalkoztatáspolitikai célkitűzéseket és a társadalmi elvárásokat.

Ennek ellenére a változás különösen érzékenyen érintheti azokat a vállalatokat, amelyek létszámgazdálkodásuk során a vendégmunkások által biztosított, rövid távon is rendelkezésre álló munkaerőre és szakértelemre építettek. A probléma akkor is jelentős, ha figyelembe vesszük, hogy a már jogszerűen itt tartózkodó és dolgozó külföldi munkavállalók az engedélyük lejártáig továbbra is a munkahelyükön maradhatnak, és a jogalkotó bizonyos jogcímeken továbbra is lehetővé teszi külföldi szakemberek vagy munkavállalók alkalmazását.

Az elmúlt napokban sokan megkongatták a vészharangot, jelezve, hogy az intézkedés számos ágazatban visszafogja a termelést, sőt, beruházásokat hiúsíthat meg. Kétségtelen, hogy a minősített munkaerő-kölcsönzőkön keresztül alkalmazott külföldi munkaerő sok vállalat számára hatékony és gyors megoldást jelentett a munkaerőhiány kezelésére. Az új helyzet azonban új válaszokat követel.

Ebben az átmeneti időszakban az érintett vállalatok számára különösen fontossá válik a stratégiai tervezés újragondolása és a közös gondolkodás. A következő hónapok várhatóan az alkalmazkodásról szólnak majd. A feladat nem csupán a kieső kapacitások pótlása, hanem 

olyan megoldások megtalálása, amelyek egyaránt jogszerűek, működőképesek és üzletileg fenntarthatók.

Versenyelőnybe azok a vállalatok kerülhetnek, amelyek képesek gyorsan reagálni a változó környezetre, és a hatályos szabályok mellett is biztosítani tudják a termeléshez vagy szolgáltatásnyújtáshoz szükséges munkaerő-kapacitást.

Stratégiai alternatívák a kényszerű átmenetben

Nem érdemes illúziókat kergetni: ilyen rövid határidő mellett tökéletes alternatíva aligha létezik. A helyzet összetett, és minden érintettől jelentős rugalmasságot követel. A megoldás várhatóan több eszköz együttes alkalmazásából áll majd össze:

Ezek az intézkedések költségesek lehetnek, és eredményük sem jelentkezik azonnal, ugyanakkor még mindig kisebb kockázatot hordoznak, mint egy több évre szóló megrendelés elvesztése vagy a vállalt szerződéses kötelezettségek nem teljesítése.

A vállalatok alkalmazkodóképessége ismét felértékelődik – hasonlóan ahhoz, ahogyan az 2020-ban is történt. Akkor globális kihívással, a működési környezetnek a járványhelyzet okozta radikális megváltozásával álltunk szemben, most a hazai szabályozás változására kell gyors választ találnia a magyar gazdaság szereplőinek. A közeljövő egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a cégek milyen mértékben hajlandók felülvizsgálni korábbi gyakorlataikat, és milyen gyorsan tudják bevezetni a számukra megfelelő alternatívákat.

Többek között az is eldőlhet, hogy mennyire nyitottak az eddig túl kockázatosnak ítélt automatizációs és technológiai beruházások felé.

De kicsit szélesebb perspektívában szemlélve a tét nem kevesebb, mint az, hogy milyen irányban indul tovább, mennyi idő alatt képes strukturálisan átalakulni a magyar gazdaság a hazai és európai demográfiai trendek és a globális gazdasági erőviszonyok mellett.

Ennek az összetett problémakörnek a kezelése olyan összetett kompetenciákat követel meg, amelyek gyakran a nagyobb vállalatokban is csak hiányosan vannak jelen: egyszerre kell képesnek lenni valóban működő egyedi megoldáscsomagok kidolgozására, illetve a kapcsolódó operatív és adminisztratív folyamatok megfelelő kezelésére. Egyes esetekben le kell vezényelni bizonyos kiegészítő folyamatok kiszervezését (BPO) annak érdekében, hogy az így felszabadított belső munkaerő is a kulcstevékenységet erősítse, és az automatizációs projektek is komoly HR-támogatást igényelnek. Ezeken a képességeken akár a túlélés is múlhat mindaddig, amíg egy olyan, hosszú távon is kiszámítható vendégmunkás-szabályozás lép életbe, amely egyaránt figyelembe veszi a gazdasági szereplők és a társadalom igényeit.

https://www.portfolio.hu/gazdasag/20260614/uj-helyzet-a-munkaeropiacon-igy-elhetik-tul-a-vallalatok-a-szigorodo-vendegmunkas-szabalyozast-842876

Kapcsolódás a munkahelyi kereteken túl – Győri partnertalálkozó

A munka világában ritkán adódik lehetőség arra, hogy a szakmai kérdéseket félretéve egyszerűen csak együtt töltsünk néhány kellemes órát. Győri partnertalálkozónk célja éppen ez volt: egy kötetlen, jó hangulatú délután, ahol HR-esek szabadon kapcsolódhatnak egymáshoz.

A programot egy izgalmas lézerharc nyitotta, amely során mindenki megmutathatta versenyszellemét, miközben sok nevetés és közös élmény született. A játékot követően egy hangulatos ebéd mellett folytatódtak a beszélgetések, ahol az őszinte és nyitott hangulat szerencsére nem változott.

Köszönjük minden résztvevőnek, hogy velünk tartott! Igazán szuper délutánt töltöttünk együtt, és rég éreztük magunkat ennyire jól. Az ilyen találkozók emlékeztetnek minket arra, hogy a legerősebb szakmai kapcsolatok sokszor a kötetlen pillanatokban születnek.

Tavaszi virágzás a Trenkiben – együtt szépítjük a közös tereinket 🌷

Május 28-án kollégáink együtt ültettek virágokat a HQ-ban, hogy még otthonosabbá és zöldebbé tegyük a közös tereinket.

A program során két magaságyást töltöttünk meg élettel szakképzett kertész vezetésével. Az egyik ágyásba virágzó évelő növények kerültek – többek között cickafarkfű, árvalányhaj, bíbor kasvirág, macskamenta és orvosi zsálya –, míg a másikba gyógy- és fűszernövényeket ültettünk, például rozmaringot, oregánót, kakukkfüvet.

Az esemény nemcsak a kertészkedésről szólt. Számunkra ezek a közös pillanatok erősítik igazán a Trenkwalder közösségét: amikor kiszakadunk a napi feladatokból, együtt alkotunk valami maradandót, és közösen formáljuk a környezetünket.

Hiszünk benne, hogy egy inspiráló munkahely nemcsak a munkáról szól, hanem azokról az élményekről is, amelyeket együtt élünk meg. A most elültetett növények pedig remélhetőleg még sokáig emlékeztetnek minket erre a közös délelőttre. 

Kék és fehérgallér - Mit jelentenek valójában? // 2. évad 9. epizód - MunCast

Interested in more articles like this?

Új helyzet a munkaerőpiacon

Kapcsolódás a munkahelyi kereteken túl – Győri partnertalálkozó

Tavaszi virágzás a Trenkwalderben – együtt szépítjük a közös tereinket 🌷

Follow us for the latest