Blog bejegyzések

Június 19-én ismét megtelt szakmai érdeklődőkkel a Zala Vármegyei HR Klub rendezvénye, amely ezúttal a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának lehetőségeit és jó gyakorlatait állította a középpontba.

A program egy zalaegerszegi üzemlátogatással indult, ahol a résztvevők első kézből láthatták, hogyan működik a megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja és hosszú távú foglalkoztatása a mindennapi gyakorlatban. A látott példák jól szemléltették, hogy a befogadó munkahelyi kultúra nemcsak társadalmi érték, hanem üzleti szempontból is fenntartható megoldás.

A szakmai délután a Kányaváry Borbirtokon folytatódott, ahol a HR világát érintő legaktuálisabb kérdések kerültek terítékre. Nagy-Józsa Dorottya előadásában a munkaerő-megtartás kihívásai, a munkavállalói élmény fejlesztése, valamint a mesterséges intelligencia és a digitalizáció HR-ben betöltött egyre meghatározóbb szerepe is hangsúlyt kapott.

A hivatalos programot kötetlen szakmai beszélgetések követték, amelyek ismét bebizonyították: a HR egyik legnagyobb ereje a közösségben, a tapasztalatok megosztásában és az egymástól való tanulásban rejlik. Az ilyen alkalmak nemcsak új ismereteket, hanem értékes szakmai kapcsolatokat is teremtenek.

A rendezvény zárásaként Császár László, a klub vezetője ismertette a résztvevőkkel a 2026 második félévére tervezett programokat, amelyek továbbra is a szakmai fejlődést és a közösségépítést szolgálják.

Ezúton is köszönjük minden előadónak, partnerünknek és résztvevőnknek, hogy hozzájárultak a rendezvény sikeréhez. Bízunk benne, hogy a következő HR Klub eseményen ismét együtt folytathatjuk a közös gondolkodást és tapasztalatcserét.

A legjobb vállalatok már tudják: a HR nem háttérfunkció, hanem üzleti előny. Meghatározza, hogy milyen gyorsan alkalmazkodik egy szervezet és végső soron milyen eredményeket ér el.Legújabb epizódunkban arról beszélgetünk, hogyan válhat a HR stratégiai partnerré, milyen szabályoknak kell megfelelni, milyen üzleti értéket teremt, és miért kulcsfontosságú a vállalatok jövője szempontjából.

Vendégeink:

✨ Gönczi Dorka, mediátor

✨ Dankó István, színművész

✨ Szalóki Ivett, HR Services lead – Trenkwalder

✨ Varga Zsolt, kommunikációs szakember

Kövess minket, ne maradj le!Három hetente szerdánként, 18:00 órakor.

A napokban lépett hatályba az a kormányrendelet, amelynek értelmében minősített munkaerő-kölcsönzőkön keresztül a továbbiakban nem adható ki új tartózkodási engedély a harmadik országokból származó vendégmunkásoknak. Ez a döntés nem érte teljesen váratlanul a piacot: az elmúlt időszak kormányzati nyilatkozatai már előrevetítették hasonló intézkedések lehetőségét. Ennek ellenére a fejlemény azonnal jelentős visszhangot váltott ki a hazai gazdasági szereplők körében.

G.Nagy Balázs, Trenkwalder Magyarország

Mit hoz az új szabályozás?

A kormányzati kommunikációból az tűnik ki, hogy a mostani szabályozás nem feltétlenül tekinthető végleges állapotnak. A döntéshozók egy hosszú távon fenntartható keretrendszer kialakításán dolgoznak, miközben olyan alternatív megoldásokat keresnek a munkaerőhiány kezelésére, amelyek egyszerre támogatják a gazdaság versenyképességét, a foglalkoztatáspolitikai célkitűzéseket és a társadalmi elvárásokat.

Ennek ellenére a változás különösen érzékenyen érintheti azokat a vállalatokat, amelyek létszámgazdálkodásuk során a vendégmunkások által biztosított, rövid távon is rendelkezésre álló munkaerőre és szakértelemre építettek. A probléma akkor is jelentős, ha figyelembe vesszük, hogy a már jogszerűen itt tartózkodó és dolgozó külföldi munkavállalók az engedélyük lejártáig továbbra is a munkahelyükön maradhatnak, és a jogalkotó bizonyos jogcímeken továbbra is lehetővé teszi külföldi szakemberek vagy munkavállalók alkalmazását.

Az elmúlt napokban sokan megkongatták a vészharangot, jelezve, hogy az intézkedés számos ágazatban visszafogja a termelést, sőt, beruházásokat hiúsíthat meg. Kétségtelen, hogy a minősített munkaerő-kölcsönzőkön keresztül alkalmazott külföldi munkaerő sok vállalat számára hatékony és gyors megoldást jelentett a munkaerőhiány kezelésére. Az új helyzet azonban új válaszokat követel.

Ebben az átmeneti időszakban az érintett vállalatok számára különösen fontossá válik a stratégiai tervezés újragondolása és a közös gondolkodás. A következő hónapok várhatóan az alkalmazkodásról szólnak majd. A feladat nem csupán a kieső kapacitások pótlása, hanem olyan megoldások megtalálása, amelyek egyaránt jogszerűek, működőképesek és üzletileg fenntarthatók.

Versenyelőnybe azok a vállalatok kerülhetnek, amelyek képesek gyorsan reagálni a változó környezetre, és a hatályos szabályok mellett is biztosítani tudják a termeléshez vagy szolgáltatásnyújtáshoz szükséges munkaerő-kapacitást.

Stratégiai alternatívák a kényszerű átmenetben

Nem érdemes illúziókat kergetni: ilyen rövid határidő mellett tökéletes alternatíva aligha létezik. A helyzet összetett, és minden érintettől jelentős rugalmasságot követel. A megoldás várhatóan több eszköz együttes alkalmazásából áll majd össze:

• a munkafolyamatok újraszervezéséből,

• egyes tevékenységek kiszervezéséből,

• valamint a belföldi munkaerő-tartalékok hatékonyabb aktivizálásából.

Ezek az intézkedések költségesek lehetnek, és eredményük sem jelentkezik azonnal, ugyanakkor még mindig kisebb kockázatot hordoznak, mint egy több évre szóló megrendelés elvesztése vagy a vállalt szerződéses kötelezettségek nem teljesítése.

A vállalatok alkalmazkodóképessége ismét felértékelődik – hasonlóan ahhoz, ahogyan az 2020-ban is történt. Akkor globális kihívással, a működési környezetnek a járványhelyzet okozta radikális megváltozásával álltunk szemben, most a hazai szabályozás változására kell gyors választ találnia a magyar gazdaság szereplőinek. A közeljövő egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a cégek milyen mértékben hajlandók felülvizsgálni korábbi gyakorlataikat, és milyen gyorsan tudják bevezetni a számukra megfelelő alternatívákat.

Többek között az is eldőlhet, hogy mennyire nyitottak az eddig túl kockázatosnak ítélt automatizációs és technológiai beruházások felé.

De kicsit szélesebb perspektívában szemlélve a tét nem kevesebb, mint az, hogy milyen irányban indul tovább, mennyi idő alatt képes strukturálisan átalakulni a magyar gazdaság a hazai és európai demográfiai trendek és a globális gazdasági erőviszonyok mellett.

Ennek az összetett problémakörnek a kezelése olyan összetett kompetenciákat követel meg, amelyek gyakran a nagyobb vállalatokban is csak hiányosan vannak jelen: egyszerre kell képesnek lenni valóban működő egyedi megoldáscsomagok kidolgozására, illetve a kapcsolódó operatív és adminisztratív folyamatok megfelelő kezelésére. Egyes esetekben le kell vezényelni bizonyos kiegészítő folyamatok kiszervezését (BPO) annak érdekében, hogy az így felszabadított belső munkaerő is a kulcstevékenységet erősítse, és az automatizációs projektek is komoly HR-támogatást igényelnek. Ezeken a képességeken akár a túlélés is múlhat mindaddig, amíg egy olyan, hosszú távon is kiszámítható vendégmunkás-szabályozás lép életbe, amely egyaránt figyelembe veszi a gazdasági szereplők és a társadalom igényeit.

A vélemény cikk megjelent: https://www.portfolio.hu/gazdasag/20260614/uj-helyzet-a-munkaeropiacon-igy-elhetik-tul-a-vallalatok-a-szigorodo-vendegmunkas-szabalyozast-842876

A munka világában ritkán adódik lehetőség arra, hogy a szakmai kérdéseket félretéve egyszerűen csak együtt töltsünk néhány kellemes órát. Győri partnertalálkozónk célja éppen ez volt: egy kötetlen, jó hangulatú délután, ahol HR-esek szabadon kapcsolódhatnak egymáshoz.

A programot egy izgalmas lézerharc nyitotta, amely során mindenki megmutathatta versenyszellemét, miközben sok nevetés és közös élmény született. A játékot követően egy hangulatos ebéd mellett folytatódtak a beszélgetések, ahol az őszinte és nyitott hangulat szerencsére nem változott.

Köszönjük minden résztvevőnek, hogy velünk tartott! Igazán szuper délutánt töltöttünk együtt, és rég éreztük magunkat ennyire jól. Az ilyen találkozók emlékeztetnek minket arra, hogy a legerősebb szakmai kapcsolatok sokszor a kötetlen pillanatokban születnek.

Május 28-án kollégáink együtt ültettek virágokat a HQ-ban, hogy még otthonosabbá és zöldebbé tegyük a közös tereinket.

A program során két magaságyást töltöttünk meg élettel szakképzett kertész vezetésével. Az egyik ágyásba virágzó évelő növények kerültek – többek között cickafarkfű, árvalányhaj, bíbor kasvirág, macskamenta és orvosi zsálya –, míg a másikba gyógy- és fűszernövényeket ültettünk, például rozmaringot, oregánót, kakukkfüvet.

Az esemény nemcsak a kertészkedésről szólt. Számunkra ezek a közös pillanatok erősítik igazán a Trenkwalder közösségét: amikor kiszakadunk a napi feladatokból, együtt alkotunk valami maradandót, és közösen formáljuk a környezetünket.

Hiszünk benne, hogy egy inspiráló munkahely nemcsak a munkáról szól, hanem azokról az élményekről is, amelyeket együtt élünk meg. A most elültetett növények pedig remélhetőleg még sokáig emlékeztetnek minket erre a közös délelőttre. 🌿