Új helyzet a munkaerőpiacon

A napokban lépett hatályba az a kormányrendelet, amelynek értelmében minősített munkaerő-kölcsönzőkön keresztül a továbbiakban nem adható ki új tartózkodási engedély a harmadik országokból származó vendégmunkásoknak. Ez a döntés nem érte teljesen váratlanul a piacot: az elmúlt időszak kormányzati nyilatkozatai már előrevetítették hasonló intézkedések lehetőségét. Ennek ellenére a fejlemény azonnal jelentős visszhangot váltott ki a hazai gazdasági szereplők körében.

G.Nagy Balázs, Trenkwalder Magyarország

Mit hoz az új szabályozás?

A kormányzati kommunikációból az tűnik ki, hogy a mostani szabályozás nem feltétlenül tekinthető végleges állapotnak. A döntéshozók egy hosszú távon fenntartható keretrendszer kialakításán dolgoznak, miközben olyan alternatív megoldásokat keresnek a munkaerőhiány kezelésére, amelyek egyszerre támogatják a gazdaság versenyképességét, a foglalkoztatáspolitikai célkitűzéseket és a társadalmi elvárásokat.

Ennek ellenére a változás különösen érzékenyen érintheti azokat a vállalatokat, amelyek létszámgazdálkodásuk során a vendégmunkások által biztosított, rövid távon is rendelkezésre álló munkaerőre és szakértelemre építettek. A probléma akkor is jelentős, ha figyelembe vesszük, hogy a már jogszerűen itt tartózkodó és dolgozó külföldi munkavállalók az engedélyük lejártáig továbbra is a munkahelyükön maradhatnak, és a jogalkotó bizonyos jogcímeken továbbra is lehetővé teszi külföldi szakemberek vagy munkavállalók alkalmazását.

Az elmúlt napokban sokan megkongatták a vészharangot, jelezve, hogy az intézkedés számos ágazatban visszafogja a termelést, sőt, beruházásokat hiúsíthat meg. Kétségtelen, hogy a minősített munkaerő-kölcsönzőkön keresztül alkalmazott külföldi munkaerő sok vállalat számára hatékony és gyors megoldást jelentett a munkaerőhiány kezelésére. Az új helyzet azonban új válaszokat követel.

Ebben az átmeneti időszakban az érintett vállalatok számára különösen fontossá válik a stratégiai tervezés újragondolása és a közös gondolkodás. A következő hónapok várhatóan az alkalmazkodásról szólnak majd. A feladat nem csupán a kieső kapacitások pótlása, hanem olyan megoldások megtalálása, amelyek egyaránt jogszerűek, működőképesek és üzletileg fenntarthatók.

Versenyelőnybe azok a vállalatok kerülhetnek, amelyek képesek gyorsan reagálni a változó környezetre, és a hatályos szabályok mellett is biztosítani tudják a termeléshez vagy szolgáltatásnyújtáshoz szükséges munkaerő-kapacitást.

Stratégiai alternatívák a kényszerű átmenetben

Nem érdemes illúziókat kergetni: ilyen rövid határidő mellett tökéletes alternatíva aligha létezik. A helyzet összetett, és minden érintettől jelentős rugalmasságot követel. A megoldás várhatóan több eszköz együttes alkalmazásából áll majd össze:

• a munkafolyamatok újraszervezéséből,

• egyes tevékenységek kiszervezéséből,

• valamint a belföldi munkaerő-tartalékok hatékonyabb aktivizálásából.

Ezek az intézkedések költségesek lehetnek, és eredményük sem jelentkezik azonnal, ugyanakkor még mindig kisebb kockázatot hordoznak, mint egy több évre szóló megrendelés elvesztése vagy a vállalt szerződéses kötelezettségek nem teljesítése.

A vállalatok alkalmazkodóképessége ismét felértékelődik – hasonlóan ahhoz, ahogyan az 2020-ban is történt. Akkor globális kihívással, a működési környezetnek a járványhelyzet okozta radikális megváltozásával álltunk szemben, most a hazai szabályozás változására kell gyors választ találnia a magyar gazdaság szereplőinek. A közeljövő egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a cégek milyen mértékben hajlandók felülvizsgálni korábbi gyakorlataikat, és milyen gyorsan tudják bevezetni a számukra megfelelő alternatívákat.

Többek között az is eldőlhet, hogy mennyire nyitottak az eddig túl kockázatosnak ítélt automatizációs és technológiai beruházások felé.

De kicsit szélesebb perspektívában szemlélve a tét nem kevesebb, mint az, hogy milyen irányban indul tovább, mennyi idő alatt képes strukturálisan átalakulni a magyar gazdaság a hazai és európai demográfiai trendek és a globális gazdasági erőviszonyok mellett.

Ennek az összetett problémakörnek a kezelése olyan összetett kompetenciákat követel meg, amelyek gyakran a nagyobb vállalatokban is csak hiányosan vannak jelen: egyszerre kell képesnek lenni valóban működő egyedi megoldáscsomagok kidolgozására, illetve a kapcsolódó operatív és adminisztratív folyamatok megfelelő kezelésére. Egyes esetekben le kell vezényelni bizonyos kiegészítő folyamatok kiszervezését (BPO) annak érdekében, hogy az így felszabadított belső munkaerő is a kulcstevékenységet erősítse, és az automatizációs projektek is komoly HR-támogatást igényelnek. Ezeken a képességeken akár a túlélés is múlhat mindaddig, amíg egy olyan, hosszú távon is kiszámítható vendégmunkás-szabályozás lép életbe, amely egyaránt figyelembe veszi a gazdasági szereplők és a társadalom igényeit.

A vélemény cikk megjelent: https://www.portfolio.hu/gazdasag/20260614/uj-helyzet-a-munkaeropiacon-igy-elhetik-tul-a-vallalatok-a-szigorodo-vendegmunkas-szabalyozast-842876