Míg az ezredforduló környékén 12, jelenleg mintegy 18 százaléka tud elhelyezkedni a munkaerőpiacon a gazdaságilag aktív, megváltozott munkaképességű személyeknek. Miközben ez az arány még mindig jóval elmarad az EU 40-50 százalék közötti átlagtól, kérdés az is, hogy az érintettek visszatérése a munkaerőpiacra mennyire lesz tartós, hiszen döntő többségük a jelenleg futó hazai és uniós bérköltség-támogatással tudott elhelyezkedni. A Trenkwalder alábbi összegzésében azt is bemutatja, hogy miközben az újonnan rokkanttá nyilvánítottak száma nyolc év alatt kevesebb mint a felére esett vissza, jelentősen átrajzolódott a munkaképességet befolyásoló különféle szervi bajok előfordulási gyakoriságának térképe is.

Magyarországon mintegy 750 ezer megváltozott munkaképességű személyt tartanak nyilván, közülük 185 ezer a gazdaságilag aktív, e csoporton belül pedig mintegy 140 ezret foglalkoztatnak (az összes rokkant 18,6 százaléka). A megváltozott munkaképességűek közül a legnagyobb arányban a nyugat-dunántúli megyékben, Budapesten és a Dél-Alföldön tudnak elhelyezni (20-22 százalék), míg Észak-Magyarországon és a Közép-Dunántúlon mindössze 13-15 százalék között mozog ez az érték.

„Az ellátási adatokból arra következtethetünk, hogy az elmúlt három évben éves átlagban 14-16 ezer fő került ki az egészségkárosodáson alapuló ellátások valamelyikéből, döntően a munkaerőpiacra – magyarázza Balog Lajos, a Trenkwalder Rehabilitációs üzletágának vezetője. – Ebben nagy szerepe van annak, hogy az elmúlt években a különféle járulékkedvezmények, foglalkoztatást segítő támogatások és a cégek számára megspórolható, 2010 óta drasztikusan megemelt rehabilitációs hozzájárulás miatt megnőtt a kereslet a megváltozott munkaképességű munkavállalók iránt.”

Amennyiben egy 25 fősnél nagyobb létszámmal működő társaság a teljes munkaerő-állományának legalább 5 százalékát megváltozott munkaképességű munkatársakkal tölti fel, nem kell befizetnie a hiányzó létszám után munkavállalónként fizetendő csaknem egymillió forintos éves rehabilitációs hozzájárulást. A rehabilitációs kártyával foglalkoztatott dolgozók munkabérei után pedig nem kell szociális hozzájárulást fizetni a cégeknek. 2014-ben 7,053 milliárd forint befizetését spórolták meg így a cégek átlagosan 28 800 munkavállaló után, de 2015 februárjában már 30 191 fő után vett igénybe összesen 589,4 millió forint kedvezményt a 8517 érintett munkaadó.

Új jelenség a foglalkoztatottak megváltozott munkaképességűvé nyilvánítása
Míg korábban a rokkanttá nyilvánítást elsősorban a munkahellyel nem rendelkezők kezdeményezték (akár azért, mert a betegség miatt meghiúsult a további munka lehetősége, akár, mert a munkanélkülivé vált személy számára ez alternatív jövedelmi forrást jelentett), ma már évente több ezer aktív munkavállaló vesz részt a munkáltatók által finanszírozott rehabilitációs auditokon annak érdekében, hogy az így feltárt betegség nyomán hozzájuthassanak a jogosan járó kedvezményekhez.

„Tapasztalataink azt mutatják, hogy egy ilyen audit során az állomány összetételétől függően a munkatársak akár több mint 5 százalékáról is kiderülhet olyan tartós egészségügyi probléma, amely őt és cégét is kedvezményekre jogosíthatja – tájékoztat, a Trenkwalder Rehabilitációs üzletágának vezetője. – Ez a mérték már a befizetett teljes rehabilitációs hozzájárulás teljes összegének megtakarítására elegendő. Előfordulhat, hogy bár a munkavállaló és a munkáltató is ismerik a problémát, de azért nem élnek a jogszabály által biztosított lehetőségekkel, mert nincsenek tisztában azzal, hogy ez milyen jelentős kedvezményeket biztosíthat számukra.”

További pozitívum, hogy a munkavállaló ilyen esetben az érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeget vonhat le az összevont szja-adóalap adójából. Fontos tudni, hogy a kedvezmény visszamenőlegesen is jár a fogyatékosság vagy a betegség diagnosztizálásának napjától kezdve, 5 évre visszamenőleg.

Mivel a súlyosabb betegségek beazonosítását a rehabilitációs átvilágítás idejére már egyéb úton felderítik, ezekben az esetben a leggyakrabban mozgásszervi, illetve keringési betegségek meglétére derül fény. Ugyanakkor egyre gyakoribb az olyan problémák beazonosítása is, mint a cukorbetegség, különféle immunbetegségek, vagy éppen a Crohn-betegség. Ezekről gyakran az érintettek sem tudják, milyen anyagi támogatásra jogosítanak.

Szigorodó bizottságok – megcsappant az új rokkantak száma
Az elmúlt 10 év igen jelentős fejleménye, hogy az aktív lakossághoz képest jelentősen visszaesett a 10 ezer aktív korúra jutó új rokkantak száma. Míg 2005-ben ez a szám országos szinten 56 volt, 2013-ban már kevesebb, mint a fele, mindössze 25. Bár ebben az időszakban 4,2-ről 4,3 millióra növekedett a hazai népesség gazdaságilag aktív csoportjának létszáma, a változás oka elsősorban nem a viszonyítási alap változásában, hanem a több lépcsőben bevezetett rehabilitációs reformban keresendő. Ennek során ugyanis a bizottságok a korábbinál szigorúbb, és több szempontot figyelembe vevőprotokoll alapján járnak el illetve az ellátások megállapításánál is szigorúbb feltételeknek kell megfelelni, ami eleve sokakat eltántorít a vizsgálatra jelentkezéstől is.

Érdekes módon nyolc év alatt a rokkantosítás területi jellemzői is alapvetően átrendeződtek. Míg 2005-ben arányaiban a legtöbb rokkant Tolna, Csongrád, Békés és Baranya megyékben jelent meg (77-90 fő/10 ezer aktív korú), addig 2013-ban már Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés, Somogy és Komárom-Esztergom ( 34-40 fő/ 10 ezer aktív korú) megyék kerültek a lista elejére. Az új rokkantak aránya mindkét időszakban Hajdú-Bihar megyében és Budapesten volt a legalacsonyabb. A legnagyobb csökkenés Tolna megyében (90-ről 27-re), illetve Bács-Kiskun megyében (70-ről 19-re) következett be.

A leszázalékolás vezető betegségcsoportjai a keringési rendszer betegségei, a daganatos betegségek, a pszichiátriai jellegű betegségek, illetve a mozgásszervi megbetegedések. Az alábbi táblázatban összefoglaljuk, hogy az egyes betegségcsoportok a megváltozott munkaképességűvé nyilvánítás folyamatában mely hazai területeken fordulnak elő a legsűrűbben:

 

Források: Országos Orvosszakértői Itézet (2005); Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (2013) jelentései

HÁTTÉR-INFORMÁCIÓ:

Trenkwalder Személyzeti Szolgáltató Kft.
A Magyarországon 18 éve jelenlévő Trenkwalder Személyzeti Szolgáltató Kft. a munkaerő-kölcsönzés területén 10 százalék feletti piaci részesedéssel rendelkezik és hetedik éve piacvezető. 2013-ban 8000 fő feletti kölcsönzött munkavállalóval és közel 23 milliárd forint éves árbevétellel az ország 9. legnagyobb foglalkoztatója volt. Több mint 20 irodából álló országos lefedettségű hálózatot működtetve komplex szolgáltatásokat nyújt munkaerő-kölcsönzés, -közvetítés, vezetőkiválasztás, bérszámfejtés-kiszervezés, diákmunka és egyéb HR szolgáltatások terén. A Trenkwalder partnerei főként ipari gyártó/termelő vállalatok és beszállítóik, kereskedelmi és szolgáltató cégek, valamint a pénzügyi szektor, a hazai telekommunikáció és az FMCG prominens képviselői.

A Trenkwalder International AG piacvezető szerepet tölt be Ausztriában és vezető személyzeti szolgáltató Közép- és Kelet-, valamint Dél-Európában. Az 1 milliárd eurós éves árbevétellel rendelkező, 70 000 embert foglalkoztató cégcsoport több mint 300 kirendeltségével Európa 17 országában van jelen. 2011 óta a Trenkwalder a német Droege International AG csoport tagja.

TOVÁBBI INFORMÁCIÓ:
Varga Péter
Target Communications
Tel.: +36 (30) 328 7186
E-mail: varga@targetcom.hu