02.12.2021
Mégis, mi folyik ebben a régióban? Egekben az iskolázatlanok és a munkanélküliek száma
Legfrissebb körképünk helyszíne az ország észak-keleti régiója, a nehézipar egykori fellegvára. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a Covid megjelenése óta milyen munkaerőpiaci változások mentek végbe ebben a térségben. Hogyan alakultak a bérek, milyen szakemberekre van kereslet.
Az Észak-Kelet Magyarországi régió speciális terület. Van két komoly strukturális öröksége. A rendszerváltást követően gyakorlatilag megszűnt a területre alapvetően jellemző nehézipar, miközben a közlekedési infrastruktúrája is komoly elmaradásban volt az elmúlt időszakig. Mind az ország második legkisebb megyéje, Nógrád, mind a második legnagyobb megye, Borsod-Abaúj-Zemplén foglalkoztatási mutatói a legrosszabbak között szerepelnek (8,6%,-os ill. 8,7%-os munkanélküliségi index). Heves megyének alacsony, és egyre fogyatkozó a lélekszáma, ugyanakkor a munkanélküliségi index itt a legalacsonyabb a régióban (6,1%). Az utóbbi években azonban a munkaerőhiány ennek a régiónak is komoly lendületet adott.
„Az M3-as autópálya gyorsforgalmi úttal való megközelíthetőségének megteremtése Salgótarján, Eger és Miskolc esetében hirtelen új távlatokat nyitott a beruházók számára. A régió lakosságának képzettség szerinti felzárkóztatása azonban továbbra is várat magára. Ebben a régióban az egyik legnagyobb a 8 általánost sem végzettek aránya. Az elmúlt években felpörögtek a régiós új beruházások, a Trenkwalder saját mérése szerint az elmúlt pár esztendőben 10.000 főnyi új munkahelyet teremtettek az itt megvalósult beruházások.”
– nyilatkozta a HelloVidéknek Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója, aki hozzátette, hogy az új és gyorsabb útvonalak nem csak azt jelentik, hogy a beruházások könnyebben eljutnak a régióba és könnyebb lesz a logisztika, hanem azt is, hogy a munkaerő elvándorlása is felgyorsulhat. Ez a folyamat el is kezdődött, ami komoly fenyegetettséget jelent mind a helyi munkaerőpiacra, mind a beruházásokra.
A COVID érdekes módon stabilizálta a viszonyokat
„A COVID ideje alatt Gyöngyös térégében alig emelkedett a munkanélküliség, mert a felszabaduló munkaerőt szinte azonnal felvette a helyi munkaerőpiac. Miskolc térségében már nem volt ennyire egyértelmű a helyzet. Borsodban szintén felszívta a kékgallérosokat a piac, de fehérgalléros munkaerő már nehezebben boldogult. Az álláskeresők fele az utóbbi kategóriába tartozott. Az elvándorlás lassult, az új beruházások viszont továbbra is érkeztek. A COVID alatt ebben a régióban is jellemzővé vált a home office a szellemi munkakörökben. A helyzet megnövelte a munkahelyekkel szembeni biztonsági elvárásokat.”
– emelte ki Nógrádi József igazgató.
Ma ezek a régió meghatározó iparágai
„Az észak-magyarországi régió munkaerőpiacát évek óta leginkább a gyártóipari cégek határozzák meg, ezek közül is a legjellemzőbbek az autóipari, vegyipari, illetve elektronikai termékeket előállító vállalatok. Az utóbbi években is sorozatosan jelennek meg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében újabb és újabb cégek, ezáltal a munkaerőpiac bővül, viszont a tapasztalat azt mutatja, hogy a munkanélküliség továbbra is Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az egyik legmagasabb. Tekintve, hogy a térség munkaerőpiacát a különböző termelő vállalatok határozzák meg, a COVID hatása itt is erőteljesen megfigyelhető volt. Az országos tendenciákat követve, a pandémia itt is legerősebben az autóipart, az idegenforgalmat, illetve a kereskedelmi szférát érintette negatívan.”
– nyilatozta a HelloVidéknek a WHC elemzője.
A Hays Hungary toborzási szaktanácsadói szerint a régióban mérnöki pozíciók esetében kihívásokkal teli a munkaerőpiaci helyzet. Az elérhető jelöltek száma alacsony. Ezenkívül sokszor gondot okoz az angol nyelvtudás hiánya is. A Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei munkáltatók még mindig nehezebb helyzetben vannak, mint a Heves megyében élők. Ott sok jelöltet lehet a budapesti, Pest megyei régióból átcsábítani. Az elmúlt években határozottan felértékelődtek a mérnöki munkakörök a régióban. Sok gyártócég választotta bázisának a területet. A pandémia idején pont ezért voltak tapasztalhatók leépítések fizikai területen, viszont egyes helyeken a szellemi munkaköröket is érintette ez a változás, bár jóval kisebb arányban. Azóta a cégek visszavették a felszabadult munkaerőt és agresszív toborzási stratégiába kezdtek az eltolt projektek megnyerése érdekében.
Miközben a logisztikai cégek mind-mind sofőrökre vadásznak
A régió az iparát tekintve a hagyományos ipari régiók közé tartozik, emiatt főleg az éptőipari és a gyártói szektor a jellemző. Jelentős a keresés a logisztikára és a Horeca szektorra is, utóbbi a rengeteg hotel és természeti területen elhelyezkedő éttermek miatt fontos.
„Fizikai területre csomagoló, anyagmozgató, operátor, gépkezelő, targoncás, bádogos, lakatos, villanyszerelő, műszerész, acélszerkezet-szerelő kell, kiegészítve szakáccsal és felszolgálóval. Szezonja van a fűtés- és gázszerelőknek. A szellemi munkavállalók terén a plc programozók, minőségbiztosítási szakemberek, villamosmérnökök, gépészmérnökök, mechatronikai mérnökök, minőségbiztosítási mérnökök, EHS menedzserek és a termelésvezetők a legjellemzőbbek.”
- közölte a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója, aki hozzátette, a járvány alatt sokan, akiknek megszűnt a munkahelyük, covid-biztos állásokat kerestek, és a bizonytalanság miatt nem is akarnak már visszamenni. Jelenleg az ilyen helyekre a legnehezebb találni munkaerőt. Hatalmas pozíció-koncentráció van egyes városokban az M3 mentén, ezen városokban az operátorok megtalálása is szinte lehetetlen küldetés. A munkásjáratok százai és a logisztikai cégek mind-mind sofőrökre vadásznak, viszont ez már 10 éve egy megoldhatatlan feladat. Hasonló a helyzet a mérnökökkel és a szakmunkásokkal.
A régióban jelen lévő rengeteg gyártó cég miatt a tapasztalattal és szakképesítéssel rendelkező technikusok hiánya érezhető leginkább a WHC elemzői szerint. Ilyenek például a szerszám és gépkarbantartók, technológusok, elektronikai műszerészek, gépbeállítók. Ezekre a pozíciókra jellemzően nehezebb munkaerőt találni. Gyártómérnök és minőségbiztosítási mérnök végzettséggel rendelkezők viszont viszonylag könnyen el tudnak helyezkedni, hiszen ezekből a pozíciókból többet is találni és a keresés is folyamatos.
Az automatizáció és a robotok alkalmazása egy lehetséges válasz a munkanélküliségre
„Az országos tendenciához hasonlóan minket is elért az automatizálásra és a robotizálásra való törekvés, ennek oka leginkább a munkaerőhiány és az egyre növekvő munkabérek, így ez biztosan jelentős átrendeződéseket fog hozni a munkaerőpiacon. Emellett fontos azt is kiemelni, hogy a pandémia előtti számokhoz képest 15%-kal nőtt az álláskeresők száma a régióban, ezen álláskeresők legnagyobb része középfokú szakképzettséggel vagy érettségivel rendelkezik és csak elenyésző a regisztrált diplomás álláskeresők száma.”
- közölte a HelloVidékkel a WHC elemzője.
A Trenkwalder kereskedelmi igazgatója azt is kiemelte, hogy ebben a régióban is élesedik az országosan tapasztalható munkaerőhiány. A régióban számos FMCG (napi fogyasztási cikkeket gyártó) cég található, akiknek a termelése csak nőtt a covid alatt. Ráadásul a jelenleg tapasztalható alapanyaghiány sem érinti őket oly mértékben, mint az autóipart. További munkaerőigényt gerjeszt, hogy az új beruházások tekintetében is egyre vonzóbb a régió. Az elkövetkező időkben további beruházásokat várnak, hiszen Nógrád megyébe, Eger térségébe, illetve a Zemplén területére aránylag kevés befektetés érkezett, és itt még bőven lenne lehetőség a beruházásokra.
„Számos olyan beruházásösztönző megoldás történt (ipari park fejlesztés, közúthálózat fejlesztés, Egyetemi K+F) ami vonzóbbá teheti a térséget. A bérek tekintetében az M3-as autópálya mentén a nagyobb városokban már komoly bérspirál kezd kialakulni. Fontos azt is megjegyezni, hogy térségben sok olyan cég bújik meg, amelyek világhírűek és termékeik iránt fokozatosan nő a kereslet, így várhatóan további beruházásokat fognak generálni.”
- nyilatkozta Nógrádi József, aki még hozzátette, hogy több helyen olyan fejlesztéseket hajtottak végre, ahol az automatizáció és a robotok nagymértékű alkalmazása egyben válasz is a régióban is egyre növekvő munkaerőhiányra.
„Utóbbi viszont olyan technikusi és mérnök gárdát kíván, ami nagyban befolyásolja a régiós képzési rendszereket. A versenyképesség ilyen irányú fejlesztésére nagy szüksége van a régiónak.”
– tette hozzá Nógrádi József.
A Hays Hungary toborzási szaktanácsadói szerint is továbbra a mérnöki területeknél maradva, ebben a régióban a minőségirányítási mérnökök iránt tapasztaltuk a legnagyobb keresletet, de folyamatmérnökség, tesztmérnökség, automatizálási területek terén is sok nyitott pozíció van a piacon.
„A nehézséget az autóipari tapasztalattal betölthető quality és a villamosmérnöki végzettséget kívánó teszt, automatizálási vagy gyártásinformatikai területek jelentik. Azoknál a pozícióknál, ahol részben vagy egészben megoldható az otthoni munkavégzés, új lehetőségek fognak nyílni a környező megyék irányából. Több összevont feladatkörű pozícióra és számos tapasztalattal, szaktudással rendelkező technikusi keresésre számítunk, amivel egyensúlyba kerülhet a műszaki területek mérlege a Hays Hungary toborzási szaktanácsadói szerint.”
– közölte a Hays Hungary toborzási szaktanácsadója.
Hogyan alakultak ebben a régióban a munkabérek?
A régióban viszonylag magas a munkaerőhiány. Ez a munkaerőpiacon versenyt alakított ki a cégek között, ami természetesen a bérekre is pozitív hatással volt. Ami a fizetéseket illeti, Borsod-Abaúj-Zemplén megye még mindig elmarad az országos átlagtól a WHC elemzője szerint is.
A fizikai munkakörökben 10-15 %-os növekedés volt az elmúlt évben. Ez függ az adott pozíciótól, az abban lévő tapasztalattól és a pozíció területi elhelyezkedésétől is. Immár az országos átlag közelében vannak a fizikai bérek – közölte a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója, Nógrádi József. A szellemi bérek tekintetében nagyobb az elmaradás és lassabb volt az idei növekedés is az országos átlaghoz képest, viszont a munkaerőhiánnyal együtt itt is csökken a régió elmaradása.
A Hays Hungary-nél is egy általános növekedést látnak a munkabérek terén, ahogy fogalmaztak:
„A miskolci régióban erős bérigény-növekedéseket tapasztaltunk, amire a cégeknek reagálniuk kell hamarosan. Nógrádi viszonylatban ez a növekedés visszafogottabb, míg Heves megye Pest felőli oldalán erősebb, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei oldalán pedig gyengébb.”
Ők sínylették meg leginkább az elmúlt éveket
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az álláskeresők több, mint fele 25-49 év közötti, az álláskereső férfiak és nők aránya kiegyenlített, iskolai végzettség tekintetében a legtöbb álláskereső középfokú végzettséggel rendelkezik és csak kevesen diplomával a WHC szerint.
„Az NFSZ folyamatosan méri az adatokat. A covid okozta bizonytalan helyzet itt is a HORECA-t küldte padlóra leginkább, rajtuk kívül az autóipari beszállítók is komolyan megérezték a lassulást. Számos autóipari beruházás kezdetét évekkel későbbre tolták. Egy korábbi, a régióban fontos repülőgépipari beruházás gyakorlatilag fel lett függesztve. Az egyértelműen kijelenthető, hogy a női munkavállalók jóval nehezebb helyzetbe kerültek, mint a férfiak. A kisgyermekes szülők, akiknek nem volt segítségük, ki voltak téve a COVID helyzetnek, hiszen az óvodás, kisiskolás gyerekekkel általában nekik kellett otthon maradniuk.”
– nyilatkozta Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója, aki hozzátette, hogy a vesztesek közé tartoztak még a megváltozott munkaképességűek, az idősebb generáció, és a pályakezdők. Az első két korcsoport esetében az egészségügyi helyzetük miatt kockázatos volt a munkavállalás.
Mekkora a munkanélküliség ebben a régióban?
A munkanélküliség Borsod megyében az egyik legmagasabb. 2021 harmadik negyedévében a KSH kimutatása szerint 6,8% és csak Nógrádban és az Észak-Alföldön volt ennél magasabb ugyanebben az időszakban a munkanélküliség.
„Az országos munkanélküliségi ráta felett áll a régió, egyes területein közel a tripláját is mérik az országos átlagnak (9-10%). Ugyanakkor az elérhető fizikai munkaerő a nagyvárosok közelében nagyon alacsony értékben (4%) van jelen, és itt jellemzően az országos átlagnál magasabb is a foglalkoztatottság. Ez a kettőség az egész régióra jellemző, és itt érhető tetten leginkább a mélyszegénység is. Ennek okai közt az is megtalálható, hogy rengeteg apró településről nem megoldható a munkába járás. A közlekedési és szociális infrastruktúra hiánya együttesen sújtja a vidéki aprófalvak lakosságát. Az ingatlanárak alacsony értéke pedig sok esetben röghöz köti a tulajdonosokat, ezért jellemzően a fiatalokat veszíti el az e régió, akiknek még nincs vagyona.”
– emelte ki Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója.
A legkevésbé azok találnak munkát a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója szerint, akik ezen mélyszegénységben lévő településeken élnek és nem megoldható számukra a közlekedés. A legnagyobb a maximum 8 általánost végzettek aránya is ebben a régióban országosan. A szociális háttér hiányában nevelkedtek fel az elmúlt 20 évben, és alkalmatlanok egy strukturált környezetben dolgozni. Segélyalapú gondolkodással léteznek.
„A leszakadásuk megállítása egy fontos feladat kellene, hogy legyen, mert a külföldi munkaerő érkezésével végleg minden lehetőségük eltűnik a felzárkóztatásra. A nők visszatérése sem egyszerű a munkaerőpiacra a közlekedési nehézségek miatt, bár egyre népszerűbbek a kismama műszakok. Az idősebb generáció foglalkoztatása ezen a területen nem is feltétlen az életkor miatt alacsonyabb, hanem a rendkívül rossz egészségi állapot miatt, ami mögött pedig az életmód és a hiányos orvosi ellátás húzódik. A diákoknál is magas a munkanélküliség, de az ő esetükben az a jellemző, hogy régióban a diákfoglalkoztatás nem igazán elterjedt. Aki viszont szakmunkás végzettséggel vagy mérnöki diplomával rendelkezik azonnal talál munkát.”
– közölte Trenkwalder kereskedelmi igazgatója.
Itt is jellemzően sok a külföldi munkavállaló
A WHC szakembere szerint a régió kedvelt célpontja lehet az ukrán munkavállalóknak, hiszen közel vagyunk a határhoz. Jelenleg azonban nem figyelhető meg nagyobb létszámú ukrán munkavállalói jelenlét, mint az ország más területein.
A Trenkwalder kereskedelmi igazgatója szerint korábban valóban tendencia volt, hogy az ország nyugati részéből igyekeztek toborozni munkavállalókat, és sokan úgy látták, hogy keleten bőven van munkaerőpiaci tartalék. Napjainkban azonban ez már ez nem egyértelmű: a munkába állítható népesség jelentős részét már felszívták vagy a helyi, vagy az ország más pontján működő munkáltatók.
„A Trenkwalder mobilitási index felmérése szerint, amelyben a versenypiaci munkavállalókat kérdeztük meg egy esetleges munkahelyváltásról, a régió nagyon rossz értékeket mutat. A válaszadók több mint 50 %-a váltana és hajlandó lenne a költözésre is más régiókba, akár határon kívül is. A külföldi célpontok mellett jellemzően Budapest a népszerű, de jelentős említés kapott Győr is.”
– emelte ki a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója, aki még hozzátette, hogy a mögöttes okok közt jellemzően a megélhetési viszonyok, a bérek színvonala és a munkaerőpiaci lehetőségek száma áll.
Az ukránok foglalkoztatása ebben a régióban is erősen jelen van. Magyar munkavállaló híján az igény egyre jobban növekszik az ukrán vagy más külföldi munkavállalókra. Még akkor is, ha azok nagyságrendekkel költségesebbek. Az egyetlen igazi gátja ennek a tendenciának a régióban a minőségi szállások hiánya.
Minden idők legtöbb hirdetését aktiválták
Összességében a munkaerőpiaci trendeket vizsgálva megállapítható, hogy az Észak-magyarországi régióban is ugyanazok a folyamatok zajlottak le 2020-ban és 2021-ben, mint országos szinten. Visszatért, sőt, nőtt is a toborzási kedv a covid előtti állapotokhoz képest. Emiatt 2021-ben minden idők legtöbb hirdetését aktiválták a Profession.hu oldalán. A portál történetében nem volt még egy olyan év, amikor ekkora lett volna a vállalatok munkaerőfelvételi hajlandósága. A jelölteket vizsgálva a tendencia pont ellentétes. A koronavírus hatására kialakult kezdeti intenzív jelentkezési hullám idővel lecsengett, majd a jelentkezések volumene visszatért a korábbi szintre – nyilatkozta a HelloVidékkel a Profession.hu elemzője.
Az álláshirdetések száma (az országos viszonylathoz hasonlóan) az Észak-magyarországi régióban is emelkedett 2021-ben az előző évhez képest. Ez a 47 százalékos növekedés a második legalacsonyabb volt országos szinten. Csak az Észak -Alföld régióban volt kisebb a növekedés, 43 százalékos.
A legnagyobb hirdetésszám növekedés az alábbi területeken volt:
- Üzleti támogató központok
- Vendéglátás
- Bank, biztosítás
A legtöbb hirdetést az alábbi kategóriákban adják fel (és ez a korábbi években is így volt):
- Szakmunka
- Gyártás, termelés
- Fizikai munka
- Mérnök
Konkrétabban (tehát munkakörök szintjén) ezek a top szakmák, ahová a legtöbb munkaerőt keresték 2021-ben:
- Betanított munkás
- Gépkezelő
- Anyagmozgató, rakodó
- Karbantartó, szervizes
- Bolti eladó
Ehhez képest 2020-ban ezek voltak azok a területek, ahová a legtöbb embert keresték:
- Gépészmérnök
- Betanított munkás
- Villamosmérnök
- Bolti eladó
- Karbantartó, szervizes
Nézzük a másik oldalt, ezek voltak a jelöltek körében a legnépszerűbb pozíciók:
2021-ben az alábbi ágazatok vonzották a legtöbb jelentkezőt a régióban:
- ügyfélszolgálat, vevőszolgálat
- adminisztráció
- értékesítés, kereskedelem
Az alábbi kategóriákban látjuk a három legnagyobb arányú növekedést az egy álláshirdetésre jutó átlagos jelentkezőszám tekintetében 2020-hoz képest a régióban:
- üzleti támogató központok (a jelentős hirdetésszám növekedés miatt)
- IT programozás
- pénzügy, könyvelés
2021-ben az alábbi szakmák voltak a legnépszerűbbek a jelentkezők körében, tehát ezeknél a szakmáknál volt a legmagasabb az egy hirdetésre jutó jelentkezők átlagos száma:
- Területi képviselő
- Szakmai asszisztens
- Orvoslátogató
- Bolti eladó
- Pénzügyi asszisztens
- Telefonos ügyfélszolgálat
A teljes cikk az alábbi linken érhető el: https://www.hellovidek.hu/gazdasag/2021/12/02/megis-mi-folyik-ebben-a-regioban-egekben-az-iskolazatlanok-es-a-munkanelkuliek-szama
Dátum: 2021.12.02