Megéri PLC programozónak tanulni

Az autopro.hu-nak adott interjút Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója, miszerint a cég adatai alapján a PLC programozókra, technikusokra és karbantartókra van a legnagyobb igény jelenleg a gyáripari munkák közül.

Az egyik legnagyobb kihívás a mai gyáriparban, hogy a munkaerő képzettsége nem követi le a digitalizációs folyamatok sebességét. Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója segített magyar kontextusba helyezni a problémát, miszerint egy 2020-as felmérése szerint, a vállalatok 57 százaléka küzdött azzal a problémával, hogy nem rendelkezett elég képzett dolgozóval a digitális átálláshoz.

Magyarországon mennyire érzékelhető a probléma, hogy a gyárakban is egyre inkább képzett munkaerőre van szükség?

Az ipar 4.0 mentén a gyáraknak tudatosan kell átalakítani a technológiájukat, és ennek érdekében számos támogatás is elérhető volt számukra, mind uniós mind magyar forrásból.

Az elmúlt két évben több mint 300 olyan, legalább 100 millió forintos beruházást mértünk országszerte, aminek eredményeként többek közt technológiai fejlesztést hajtottak végre versenypiaci, jellemzően gyártó vállalatok. Ennek eredményeként a szakmunkásokra, technikusokra egyre nagyobb az igény. Összességében elmondható, hogy jelenleg a legnagyobb kereslet a PLC programozókra, technikusokra, karbantartókra mutatkozik.

Mekkora gondot jelent hazánkban a képzett munkaerő hiánya?

Nehezen mérhető a probléma mértéke, de újra egy olyan határvonalon vagyunk, ahol a képzett munkaerő hiánya már gátolni tudja a további növekedést. A cégek éppen ezért egyre inkább kénytelenek lesznek a felnőttképzés (posztgraduális) irányába fordulni, ahol ma az unión belül sereghajtók vagyunk. Megfigyelhető tendencia még a diákok mielőbbi lekötése és a duális képzés további erőltetése.

Követi a technológiai átállást a dolgozók képzettsége? Milyen képzésekkel lehet segíteni a munkavállalók felkészítését, edukációját az Ipar 4.0-ás változásokra?

Az Ipar 4.0 nemcsak technológiai ugrást és digitalizációt jelent, hanem előkészíti a hálózatban történő együttműködést is. A feladat tehát kettős: egyrészt megérteni a technológiai váltás szükségességét és megfelelő képzési rendszert kialakítani már középfokú képzések tekintetében is, másrészt a robotika számára elengedhetetlen hálózati fejlesztések miatt rendkívül nagyszámú és magas szintű mérnök- és informatikusképzésre van szükség.

Fontos megjegyezni, hogy ezen technológiák már középfokú szinten is megkövetelik az idegen nyelvismeretet. Jellemzően azért, mert az új technológiai átállást sok esetben külföldön, jellemzően az anyaországban tanítják be vagy külföldi szakemberek irányítása alatt kell a hazai létesítményekben dolgozni.

Egyáltalán mennyire aktuális Magyarországon a digitalizáció, automatizáció okozta átalakulás a munkaerőpiacon? Követjük ebben a nyugati trendeket?

Kénytelenek vagyunk követni, mivel a globális cégek a világpiacon tevékenykednek, és tartaniuk kell a lépést, ergo a gyártási technológia váltása már rég betervezett lépés mindenütt. E fejlesztések komoly jövedelmezőségi előnnyel járnak, amit a tulajdonosok – főként tőzsdei cégek esetében – folyamatosan várnak és számon kérnek.

Észlelhető Magyarországon olyan változás, hogy digitalizáció térnyerése hatására, a fiatalok nyitottabbak az ipari munkák iránt?

Érezhető, de sajnos kevés a K+F, mivel ezek a technológiai központok jellemzően nem hazánkba érkeznek. Az itteni befektetők többsége sajnos az olcsó munkaerőt és a különböző támogatási formákat használja ki, az kevésbé foglalkoztatja többségüket, hogy például milyen tudásközpontok jöttek létre az elmúlt években az egyetemi városokban. A klaszterek építése lehet az az irány, ami új lendületet adhat a fejlesztőközpontok létrehozására és ezáltal még több fiatal bevonzására.

A teljes cikk elérhető a https://autopro.hu/hr/megeri-plc-programozonak-tanulni/516664 linken keresztül.