Lift, mosdótükör, podcast és AI - a sikeres belső kommunikáció legfrissebb receptje

A munka világa átalakulóban, a felmérések szerint csökken a munkavállalók elköteleződése és felértékelődnek az egyéb szempontok. A vállalati belső kommunikáció kritikussá válik. Hitelesen, a bizalmat elnyerve kell használni a technológia adta új lehetőségeket, belső szerkesztőséget létrehozni, lekövetni, mérni, bevonni és érzékenyíteni a vezetőket, lebontani a menedzsment elefántcsonttorony szemléletét. Ha mindez nem lenne elég, jöhet a négynapos munkahét! Ízelítő a 2023-as Connect Konferenciáról.

A ChatGPT bevezetése óta mindenki azon agyal, mit lehet kezdeni a ChatGPT-vel, hogyan lesz hatékonyabb a munka - mutatott rá Barathi Tamás a Blue Colibri App társalapítója és ügyvezetője bevezető előadásában. Egyik kollégája kettő nap alatt csinált meg egy ChatGPT-re alapuló asszisztenst, akitől az összes vállalaton belül feltöltött anyagról lehet kérdezni és a komplex, szofisztikált válasz 3 másodpercen belül garantáltan megérkezik. Mi az, ami csökkentheti azt a bizonytalanságot, amit a piac vállalati kihívásai jelentenek? Mi jelenthet kapaszkodót a munkavállalóknak a változékony környezetben? A belső kommunikáció és a vállalati kultúra szerepét nem lehet eléggé hangsúlyozni.

A Connect Konferencia szervezői mintapéldaként valósították meg a közösséggé formálást egyetlen munkanap erejéig. A telefonra letölthető Connect Appon keresztül már a megelőző napokban értesülni lehetett minden fontos információról, az utazás megsegítésére telekocsihálózat szerveződött, a chat funkcióval pedig a résztvevők könnyedén kommunikálhattak egymással. Barathi Tamás előadása végén boldogan konstatálta, hogy az appon keresztül már visszajelzést is kapott, majd az ülőhelyek gazdáit egymással szembe fordítva offline networkingre szólított fel. Előadása jól összefoglalta az intró szekció tanulságait: egy vállalat sem kerülheti el, hogy a belső kommunikáció egyre nagyobb hangsúlyt kapjon, ebben fontos szerepe van a vezetőknek, kiemelten a középvezetőknek.

Őszinteség, hitelesség, szakmaiság - ezeket az alapelveket kell a belső témákkal képviselni és kellő gyakorisággal a munkavállalókhoz eljuttatni. Így csökkenthető a bizonytalanság és ez segítheti elő a transzformációs folyamatokat. Nem ritka, hogy már 4 generáció dolgozik egy vállalatnál többféle munkakörben, több telephelyről vagy home office-ból, több országból. Javasolt mindenkit a neki megfelelő csatornán, de egy közös platformról elérni. Fontos, hogy a téma egységes legyen, a formátum változhat. Átalakulóban vannak a tartalomfogyasztási szokások, ki kell próbálni új formátumokat, célozni és rövidíteni a tartalmakat. Egyre népszerűbb formátum a belső podcast, mert rugalmasabb módon is hallgatható és a tartalom bármikor visszakereshető.

„A kommunikáció utat tör magának, rajtunk áll, hogy milyen mederbe tereljük” – zárta Barathi Tamás, utalva arra, hogy mennyire könnyen gyárthatóak és könnyen transzformálhatóak is a tartalmak. Ami egyik nap egy jó munkavállalói sztori, az holnap már employer branding elem. Ami egyik nap egy szakmai vezető LinkedIn eszmecseréje, az holnap vállalaton belüli podcast alapanyag. Ehhez mini szerkesztőség kell a vállalaton belül.

Fizikai és pszichológiai biztonság - felértékelődött fogalmak

Valami végérvényesen megváltozott a munkaerőpiacon - Semperger Attila a ValueTeam alapítója friss felmérések eredményeire utalt, melyek alapján a munkaerő-felvétel és - megtartás 2023-ban még nehezebb lehet, mint tavaly. Már nem elég a versenyképes fizetés, felértékelődnek az egyéb szempontok. Az előadó szerint ide kell sorolni a fizikai és pszichológiai biztonságot. Tapasztalatai alapján azok a szervezetek, ahol a vezetők önismereti tréningjeinek nincs akadálya, előrébb kerülnek ebben a témában. Ha ránézhetünk arra, miért is működünk egy helyzetben úgy ahogy, milyen légkört teremtünk, a hatásunkra mi történik a környezetünkben, az segít valós emberi kapcsolatokat építeni, melyek megtartják a biztonságot és láthatatlan szövetként vesznek minket körbe – fejtette ki.  Atipikus példaként egy magyar autóipari céget említett, melynél a munkavállalók pénzügyi és szülői tudatosság tréningben részesülnek. Ez a felelősségvállalás nagyban hozzájárul az elköteleződés növeléséhez. 

Magyarország veszélyben van

Az AI lett az új kalapács de lehet-e mindent szegnek nézni? – ezt a címet kapta G. Nagy Balázs, a Trenkwalder Magyarország ügyvezető igazgatójának előadása. A költői kérdés jól szemlélteti a paradigmaváltás szükségességét ebben a témakörben, ezt sugallta az előadás is. Kíváncsiak vagyunk és félünk, hogy a mesterséges intelligencia miként fogja kiváltani az embert. El kell fogadni azt a biológiai alapvetést, hogy az emberiség célja azon túl, hogy a lehető legkisebb fáradtsággal fenn tudjunk maradni, mindig a jól-lét növelése. Ez a motiváció a rendszerben. A rabszolgatartásnál a robotizáció sokkal jobb irány. Viszont nem tudjuk még, hogy alakul az evolúció, sok a nyitott kérdés. A támogató technológiáktól haladunk az önálló munkavégzés felé? Az is lehet, hogy más irány fogja elhozni az újabb forradalmat. 

Ami viszont biztos, hogy a technológiai fejlődéshez való infrastruktúrát meg kell termelni és karban kell tartani – hangsúlyozta G. Nagy Balázs. Ebbe gyakran úgy tesznek pénzt a befektetők, hogy nem tudják még, meg fog-e térülni. 1982-től a General Motors egy fejlesztés során 10 évig 4000 robotot telepített, de az elvárt haszon elmaradt. 2017-ben a Tesla egy hasonló hibát követett el, mely után Elon Musk tanulságként azt írta, hogy alulértékeltek az emberek és teljesen máshogy kell gondolkodnia neki is a munkaerőpiacra bevezetett technológiák kapcsán, mint ahogy azt korábban elképzelte. Önbecsapás azt gondolni, hogy a flexibilitás is növekszik a fejlesztésekkel, mert a fordítottja történik, teljes robotizációnál minimalizáljuk a flexibilitást. A robotokból és a mesterséges intelligencia termékeiből pedig pont az az akarás és motiváció hiányzik, mely az emberi természet sajátja. 

A technológia új munkaköröket fog létrehozni, de azok a munkakörök, melyek a szükségszerű fejlődéssel létrejöhetnek, a munkaerőpiacnak kis hányadát teszik ki. A GKI módszertana szerint minél alacsonyabb hozzáadott értékű egy munkakör annál inkább kiváltható robottal vagy robot és mesterséges intelligencia elegyével. Ez alapján Magyarország munkaerőpiaca nem áll jó kilátások előtt. A Trenkwalder majdnem 2000 munkakört és 16 ezer pozíciót elemző felmérése szerint 2021-ről 2023-ra nagyot ugrott a betanított munkás pozíciót keresők száma Magyarországon. Ezzel szemben az ügyvezető elmondása alapján (megtérülés és infrastrukturális feltételek vizsgálata nélkül) az feltételezhető, hogy 2030-ig a munkakörök 33 százaléka pusztán robottal, kétharmaduk pedig mesterséges intelligenciával kiváltható lesz.