Harc indult az emberekért: égetővé vált a munkaerőhiány Magyarországon

Magyarországon a cégek jelentős része munkaerőhiánnyal küzd a Portfolio körképe alapján. Már a koronavírus járvány előtt is komoly gondokat okozott ez a helyzet, mostanra pedig újra égetővé vált a probléma. Szakértők szerint a munkaerőhiány miatt egyes vállalatok nem tudják tartani a határidőket, a kialakult helyzetre pedig átszervezéssel válaszolnak. Ma már gyakorlatilag minden ágazatra kiterjed a munkaerőhiány.

 

 

 

Hiány minden szakmában

 

 

A Portfolio megkeresésére Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára azt nyilatkozta, hogy pontos számot nehéz lenne mondani, de a szinte teljes foglalkoztatottság az idei évre azt jelenti, hogy főképpen a kis- és középvállalkozói szektorban egyre nehezebben találják meg a cégek az új munkavállalókat. 2015-től olyan gazdasági helyzet alakult ki, amiben folyamatosan létszámnövekedés érzékelhető a vállalkozásoknál, amit érzékelhetően a koronavírus járvány nyomán kibontakozó gazdasági válság sem befolyásolt. Kiemelte:

 

„Naponta hallunk olyan vállalkozásokról, amelyek nem tudják tartani a határidőket és akadozik a leszerződött termékek gyártása, vagy szolgáltatások nyújtása.”

 

Mindez részben a munkaerőhiányra, részben a nehézkes nyers- és alapanyag, illetve alkatrész beszerzésre vezethető vissza. Rengeteg cég ezekre átszervezésekkel és jelentős túlórával válaszol – sorolta az elmúlt időszak tapasztalatait Perlusz László.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára elmondta, hogy a vendéglátás és az idegenforgalom ismert hiányszakmák, de a banki munkahelyek, az oktatás, a programozás és fejlesztés, vagy a marketing-média-PR területek is feszítettek munkaerő-gazdálkodási szempontból.

 

„Igazából a legtöbb szakmát fel lehetne sorolni, mindenütt keresik a szakembereket, diplomásokat. A közszféra munkaerő ellátottsága is ezer sebből vérzik. A szak-, betanított- és segédmunkások toborzása hasonlóan nehézkes, alig találni szabad munkavállalót.”

 

– tette hozzá a szövetségi főtitkár. Mindezek fényében felértékelődött a meglévő munkavállalók értéke, a vállalkozások tűzzel-vassal védik őket a konkurenciától, számos béren kívüli juttatást és prémiumot írnak ki a hűséges munkavállalók számára.

 

 

 

Megatrend a munkaerőhiány

 

 

A Trenkwalder ügyvezetője, G. Nagy Balázs szerint megatrend a munkaerőhiány Európában, és ez a következő években sem változik majd a csökkenő lakosságszám, de növekvő gazdaság miatt. A munkaerő-közvetítéssel foglalkozó cég vezetője szerint a komoly szakmai tudást igénylő pozíciókban a legjelentősebb a munkaerőhiány.

 

„Az egészségügyben, a szoftverfejlesztés területén vagy a feldolgozóiparban keresnek nagyon sok embert. Az olyan gazdasági ágazatokban égető ez, ahol jelentősek a növekedési kilátások”

 

– mondta G. Nagy Balázs. A felfutó online kiskereskedelem és az egyre gyakoribb házhozszállítás miatt sofőrökből is nagy hiány van, de szakértők szerint ma még nem is sejtjük, hogy milyen drámai lesz majd a tanárhiány nagyjából 10 év múlva.

 

„Strukturális átképzés az inaktív csoportoknál, a mélyszegénységben élő falvakban élők foglalkoztatása, de több diákot, nyugdíjast vagy megváltozott munkaképességű embert is lehetne foglalkoztatni” – sorolta a lehetséges megoldásokat a Trenkwalder ügyvezetője. Elmondta, hogy ő személy szerint nem hisz a külföldi munkaerő alkalmazásában, mert ez csupán ideiglenes megoldást jelentene, hiszen a külföldről érkezett munkavállalók nem valószínű, hogy letelepednének Magyarországon.

 

 

 

A külföldiek megjelenése

 

 

„A legkönnyebben most a szomszédos országokból lehet munkaerőt behozni. Sok az ukrán, szerb vagy román vendégmunkás, leginkább a gyáriparban és a feldolgozóiparban”

 

– adott egy friss képet a külföldi munkaerőről G. Nagy Balázs. Azt is megemlítette, hogy 5 éves távlatban olcsóbb behozni valakit, de 10 éves viszonylatban az átképzés a kifizetődőbb egy cég számára. Elmondása szerint, ők például a saját elektronikai összeszerelő üzemük dolgozói toborzásakor járták végig azt a nehéz, de nem lehetetlen utat, hogy korábbi inaktív embereket tudtak újra munkába állítani.

 

Szakemberek szerint az 5G bevezetése Magyarországon egy tipikusan olyan terület, ami miatt muszáj Ázsiából behozni tapasztalt szakembereket, akik Dél-Koreában, Szingapúrban már részt vettek ilyen munkákban és vannak ilyen jellegű tapasztalataik. Az ilyen speciális eseteken kívül azonban ritka, hogy feltétlenül a külföldi munkaerő lenne a megoldás.

 

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára úgy látja, hogy a munkaerőhiány gazdasági hatásainak csillapítása érdekében mind a kisebb cégek, mind a nagyobb vállalatok foglalkoznak a hatékonyság növelésével. „Mindannyian láthatjuk az elszaporodó önkiszolgáló kasszákat, a kevesebb élőmunkát jelentő online vásárlási lehetőségek elterjedését, de a színfalak mögött az éttermek is standardizálják folyamataikat, hogy könnyebben elérhető, betanított munkásokat alkalmazhassanak a kurrens szakácsok helyett. A vállalkozások kénytelen újragondolni a folyamataikat, egyszerűsíteni és ahol lehet automatizálni, vagy gépesíteni” – összegzett a szövetségi vezető.

 

 

 

Gondok az építőiparban

 

 

Jelenleg az építőipar az, ahol tömegesen foglalkoztatnak külföldieket. A magyar építőipar nagyjából 375 ezer embernek ad munkát, közülük 35 ezren EU-n kívüli dolgozók. Többségük szakmunkás, mert belőlük van kevés, a segédmunkára továbbra is magyarokat alkalmaznak – részletezte el a jelenlegi állapotokat Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke. Az építőipari szakszövetségi vezető szerint 15-20 ezer munkavállaló hiányozhat a hazai vállalatoktól, ennyi embernek tudnának szinte azonnal munkát adni.

 

Ugyanakkor nagy versenyhátránynak nevezte, hogy a német vagy az osztrák építőipari cégekhez képest csak 50 százalékos az egy főre jutó termelési állomány a magyar vállalatoknál.

 

„Ugyanaz a magyar szakmunkás Ausztriában jobb teljesítményt produkál, mint idehaza. Ez nemcsak a magasabb fizetés és a jobb gépesítettség miatt van, hanem azért is, mert külföldön jobb a munkaszervezés.”

 

 

A teljes cikk elérhető ITT.