18.07.2022

A 4 napos munkahét nem a hosszú hétvége szinonimája

Ez a cikk a Net Média Zrt. tulajdona. Minden jog fenntartva.

 

 

Egyre többen próbálják ki a 4 napos munkahetet. Az Egyesült Királyságban már 70 vállalat teszteli ezt a működtetési formát, de Belgiumban már februártól bevezették azt, hogy amelyik munkavállaló kéri, dolgozhasson a szokásos 5 helyett csak 4 napot, fizetéscsökkenés nélkül, ugyanazokkal a juttatásokkal. Magyarországon is találunk már példát hasonló működésre, azonban ez eddig inkább a kivétel, mintsem az általános gyakorlat. Ráadásul komoly kockázatai vannak a 4 napos munkahétnek.

 

 

Egyre több országban kísérleteznek a 4 napos munkahéttel Európában, ami a koronavírus-járvány alatt vetődött fel újra, igaz, akkor spórolási szándékkal. Idén viszont egyre több európai szakszervezet próbál meg azért harcolni, hogy trend legyen a 4 napos munkahét. Belgiumban a munkavállalók kérésére ezt köteles a munkáltató biztosítani, de a briteknél egyelőre 70 cég és 3000 munkavállaló által csak tesztfázisban van ez a munkavégzési módszer, az Egyesült Királyságon belül pedig Skócia jövőre kísérleti jelleggel ösztönzi a vállalatokat a 20 százalékos munkaidő csökkentésére, és az ehhez csatlakozó cégeknek még anyagi támogatást is kínálnak. Wales is fontolgat hasonlót, de még nem döntötték el, hogy mikortól.

 

Korábban Izlandon, 2015 és 2019 között 2500 ember bevonásával kísérleteztek a 4 napos munkahéttel. Az eredmények ott pozitívek voltak, mert javult a magánélet és a munka egyensúlya, az emberek kevésbé voltak stresszesek. Olyannyira megtetszett ez az életmód az izlandiaknak, hogy ma már az ott élők többsége csökkentett munkaidőben, vagy a napi 8 órás, 5 napos munkarendtől eltérően dolgozik. Tegyük hozzá, hogy itt egy mindössze 366 ezer lakosú szigetországról van szó, az itt szerzett pozitív tapasztalatok nem feltétlenül ültethetők át a nagyobb országok gyakorlataiba.

 

Nem járt feltétlen sikerrel például a 8 helyett csak 6 órás munkanapokkal kísérletező Svédország ebben a kérdésben, ugyanis a váltás nem volt eléggé költséghatékony. Igaz, azért ott is akadt cég, amely megtartotta ezt a négynapos munkahét gyakorlatot. Spanyolországban egyelőre csak önkéntes vállalatokkal kísérleteznek a 4 napos munkahéttel, de hasonló a helyzet Japánban is, ahol inkább ez a nagyvállalatok terepe. Új-Zélandon, szintén csak kísérleti jelleggel teszteli a rövidebb munkahetet egy vállalat, míg az Egyesült Államokban és Kanadában még csak gondolkodnak ezen.

 

 

 

Kockázatos az átállás


Németországban leginkább informatikai cégek vagy startup vállalkozások vágnak bele a rövidített munkahétbe. Nógrádi József, a Trenkwalder Magyarország kereskedelmi igazgatója a magyar helyzettel kapcsolatban azt mondta:

 

"Idehaza még kísérleti jelleggel fut és jelenleg még nem jellemző, hogy a cégek ehhez az eszközhöz nyúljanak.

„Ennek oka, hogy rendkívül rugalmasnak kell lennie mind a munkáltatónak mind a munkavállalónak a jelenlegi piaci környezetben és sok helyen vagy nem állnak meg azok a feltételek, amelyek ehhez kellenek, külső okok miatt, vagy már eleve akkora szabadság, rugalmasság jellemzi a működést, hogy akár már meg is valósult mindez” – részletezte ezzel kapcsolatos meglátásait Nógrádi József. Elég megemlíteni az IT szektort vagy azt a kisvállalkozói réteget, akik projektekben, egy-egy feladatra koncentrálva dolgoznak. „Itt sokkal jellemzőbb az, hogy a hibrid vagy teljesen otthonról végezhető munkakörében a munkavállalókat projektekben dolgoztatják és itt nem a munkaidőre helyezik a hangsúlyt, hanem a projektek határidejére” – mondott egy példát a munkaerőközvetítő cég kereskedelmi igazgatója.

 

Megemlítette azt is, hogy az informatikai munkáknál jellemző az úgynevezett freelancer megoldás, amikor a munkavállaló önmaga szerződik egy-egy projektre, egyfajta kisvállalkozóként.

 

MIVEL SAJÁT MAGA OSZTJA BE ILYENKOR AZ IDEJÉT, ELŐFORDULHAT, HOGY VALAKI EGY 5 NAPOS PROJEKTTEL VÉGEZ 4 NAP ALATT.

 

Ez a foglalkoztatás terjed egyébként a mérnökök, grafikusok és a marketingesek között is. Megjegyezte, hogy a rövidített munkahét még a cégjogászok, a back office egyes területein dolgozók, és az értékesítőként tevékenykedők számára lehet valódi munkavégzési alternatíva. Persze ez szerinte leginkább akkor lenne hasznos, ha sok szellemi foglalkozású ember az így kapott egy napot saját fejlesztésére is tudná néha fordítani.

 

„A másik a kisvállalati kategória, ahol maximum két tucat ember dolgozik, itt könnyen megvalósítható, ha van rá akarat, hogy a hétfőt vagy a pénteket kiadják szabadnapnak, így téve magukat igazán vonzóvá a munkaerőpiacon. Cserébe akár napi 10 órát dolgoznak, vagy lehet, hogy 8 órát, de hatékonyabban a hét többi napján” – mondott egy másik példát Nógrádi József.

 

 

Van magyar példa

 

Fehér Gergő, a Camelot Restorations Kft. tulajdonos-ügyvezetője 7 hónapja indította el ugyanazt élesben, amivel a Magyar Telekom egyelőre kísérletezik. A baranyai Hosszúhetényben régi autók helyreállításával foglalkozó vállalkozásnál még idén, év elején döntöttek így, közösen a munkatársakkal. Akkor az volt a kérdés, hogy több fizetés vagy kevesebb munkaidő legyen. A munkatársak inkább a 4 napos munkahét mellett döntöttek.

 

A TAPASZTALAT AZ, HOGY SOKKAL TÖBB IDEJÜK VAN A CSALÁDJUKRA, HIVATALI ÜGYET INTÉZNI, VAGY ÉPPEN SPORTOLNI, VAGY MÁS MÓDON KIKAPCSOLÓDNI.

 

Fehér Gergő egy Facebook-posztban összegezte az eddigi tapasztalatait. Azt írta, hogy bizonyos eredmények, jelenségek már látszanak. Közlése szerint első körben az mindenképpen pozitív, hogy a munkatársaknak tetszik. Jól, hatékonyan fel tudják használni a felszabaduló időt. „A plusz nap, ami a világban amúgy munkanap, lehetőséget teremt nekik hivatali dolgok intézésére, bolti beszerzésre, tanulásra, saját dolgok intézésére. Ez mindenképpen pozitív. (…) Egyébként mindenkinek nyitva van a pénteki nap, de a tapasztalat szerint nem mozgatja őket a többlet kereset, inkább élnek helyette. Nehéz pontosan mérni, de érzésem szerint lelkileg jobban van a Csapat, motiváltabb és kiegyensúlyozottabb” – írja Fehér Gergő, aki főnökként továbbra is 5-6 napokat dolgozik hetente.

 

A POSZTJA VISZONT ÚGY FOLYTATÓDIK, HOGY A KEVESEBB MUNKANAPNAK CÉGES OLDALRÓL AZÉRT ÁRA IS VAN, MERT „10-15 SZÁZALÉKKAL SZÁMLÁZNAK KI KEVESEBB MUNKAÓRÁT EGY FŐRE VETÍTVE A TAVALYI ÁTLAGOKHOZ KÉPEST.

 

 

Úgy zárta az átállással kapcsolatos gondolatait, hogy reálisan közelítve, hosszú távon ez még akár romolhat is és előállhat az, hogy a 20 százalékkal kevesebb munkaidő, éppen pont 20 százalékkal kevesebb elvégzett munkát fog jelenteni.

Ő maga ezért azt javasolja, hogy azok a cégek fontolják meg ennek a bevezetését, amelyeknél a munkavégzés nagyobb stresszfaktorral jár, és figyelni kell arra, hogy a munkatársak ne égjenek ki túl gyorsan. Ahogy fogalmaz: „A négy napos munkahét nem csodaszer, de adott esetben nagyon lendíthet az élhetőségen és ez a szervezet hosszú távú kilátásait javíthatja.”

 

 

Nógrádi József, a Trenkwalder Kft. kereskedelmi igazgatója is úgy látja, hogy azért nem minden gazdasági ágazat alkalmas a 4 napos munkahétre. „Ahol igazi akadályok vannak, azok jellemzően a fizikai dolgozók körében jelennek meg. Gondoljunk csak az alapanyaghiányokra a gyárakban vagy a különböző technológiai váltásokra, amelyek miatt sokan kényszer szabadságra mennek rövidebb, vagy hosszabb időre. Ezekben a gyárakban a 10 órás munkaidő egyrészt rendkívül megterhelő, másrészt, nem megoldott a folyamatos műszak, mert a 24 óra 8 órára van optimalizálva, ehhez vannak igazítva a buszjáratok és minden más, ami működtetéshez kell, egyszerűen nem megoldható egy 10 órás műszakrend” – érvelt Nógrádi József, az ipari és feldolgozóipari cégek szemszögéből.

 

SZERINTE RÁADÁSUL FÉLŐ, HOGY A 4 NAPOS, DE NAPI 8 ÓRÁS MUNKAIDŐ MELLETT TECHNOLÓGIAI VÁLTÁS NÉLKÜL OLYAN HATÉKONYSÁGVESZTÉS TÖRTÉNNE AZ ERRE ÁTÁLLÓ CÉGEKNÉL, AMIT SENKI SEM SZERETNE BEVÁLLALNI, HA A GLOBÁLIS NAGY CÉGEKET VESSZÜK ALAPUL.

 

 

Nógrádi József úgy látja, hogy nemzetközi cégeknél csak akkor képzelhető el a rövidített munkahét, ha a cég felső managementje úgy dönt a világ másik felén, hogy Magyarországon is bevezeti, nemzetközi mintára ezt a foglalkoztatási formát. Erre vonatkozóan azonban még nem látnak kezdeményezéseket.

 

 

Szerinte az egy műszakos cégeknél, jellemzően a családi vállalkozásoknál elképzelhető még az átállás, ott, ahol a tulajdonos egyben a cégvezető is, és fontos számára a munkavállalói elégedettség és a vállalkozásának így akar piaci előnyt kiépíteni a munkaerőpiacon. A szellemi munkakörökben, irodai környezetben lenne a rövidített munkahétnek igazán nagy haszna, de ezeknél a cégeknél a koronavírusjárvány elmúlt 3 évében már egyébként is az a jellemző, hogy otthoni munkavégzésre is lehetőséget biztosítanak, ami már eleve egy könnyebbséget jelent a munkavállalóknak. Hozzátette: „még nem telt el annyi idő, hogy azonnal trendet váltsanak a HR-esek, ehhez valószínűleg még nagyobb nyomásra van szükség a munkavállalók részéről.”

 

 

Vannak, akik azoknak arra figyelmeztetnek, hogy a 4 napos munkarend bevezetése sikertelen lesz, ha a dolgozóknak ugyanannyi munkát, csak erőltetettebb tempóban kell elvégezniük. Ez inkább fokozza a stresszt, mintsem enyhítené. Magyarországon még egyaltalán nem bevett gyakorlat a 4 napos munkahét, de egyre több vállalat használja a péntek délutánt sportolási lehetőségekre vagy csapatépítő programokra. A tapasztalatok szerint ez is jó hatással van a munkavégzésre és a termelékenységre. A magyar közigazgatásban a péntek már jóideje "fél munkanap", kompenzálva azzal, hogy hétfőtől-csütörtökig viszont 8 óránál hosszabb ideig dolgoznak.

 

 

 

 

Forrás: https://www.portfolio.hu/gazdasag/20220717/a-4-napos-munkahet-nem-a-hosszu-hetvege-szinonimaja-556423